Beszüntették a harcot és kivonultak a felkelők



Úgy tűnik, hogy bejelentésükhöz híven valóban beszüntették a harcot és kivonultak a felkelők az Azovi-tenger partján fekvő, kulcsfontosságú kikötőváros, Mariupol melletti Sirokine településről, amelybe tavasszal nyomultak be a minszki tűzszüneti megállapodás életbe léptetése után, és ahol azóta folyamatosan súlyos harcokat vívtak az ott állomásozó ukrán katonákkal.

Az ukrán védelmi minisztérium sajtóosztályának pénteken megjelent közleménye szerint a kelet-ukrajnai tűzszünet betartását ellenőrző és koordináló közös orosz-ukrán katonai központban az EBESZ megfigyelőit az orosz fél arról tájékoztatta, hogy csütörtökön reggel nyolc órakor a donyecki népköztársaság egyetlen fegyverese sem tartózkodott a településen. A falutól keletre lévő Szahanka és Bezimenne településeknél vettek fel készenléti állásokat.

mariupol-ukrajna_b

A központ megfigyelői jelentették, hogy csütörtökön napfelkelte után már nem észleltek egyetlen lövést sem a településen. A testület ukrán képviselőinek vezetője, Andrij Taran vezérőrnagy ugyanakkor “cinikus lépésnek” nevezte, hogy a jövő hétre tervezett újabb minszki tárgyalási forduló előtt alig néhány nappal a felkelők “demonstratívan visszaadják az ukránoknak az általuk rommá lőtt és elnéptelenedett települést”. Az egykor csaknem másfélezer lakosú Sirokinét ugyanis mára minden civil lakója elhagyta, a településen a tüzérségi támadások csaknem minden lakóházat romba döntöttek.

Ukrán források emlékeztettek arra, hogy az EBESZ megfigyelői állandó megfigyelői posztot szeretnének létrehozni Sirokinében, amit Kijev is szorgalmaz.

Közben újabb több ezres orosz haderőről beszélnek

Huculjak közölte továbbá, hogy a parancsnokság információi szerint több mint 80 ezer fős orosz erőt – mintegy 50 ezer katonát és 30 ezer zsoldost – vont össze Moszkva közvetlenül Ukrajna keleti határánál.

Petro Porosenko ukrán elnök közben amerikai kongresszusi képviselőkkel Kijevben folytatott megbeszélésén szükségesnek nevezte, hogy Oroszországgal szemben újabb szankciókat vezessenek be a nyugati államok, amennyiben meghiúsítja a kelet-ukrajnai válság rendezését célzó minszki folyamatot. Az ukrán államfő hangsúlyozta, hogy a helyzet ilyen irányú alakulására a nemzetközi közösségnek hatékony és összehangolt tervvel kell rendelkeznie

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke csütörtökön Kijevben az ukrán parlamentben felszólalva kifejezte, hogy nem látja lehetségesnek a kelet-ukrajnai válság katonai úton történő rendezését, és támogatásáról biztosította Angela Merkel német kancellárnak és Francois Hollande francia elnöknek a konfliktus tárgyalásos rendezése érdekében tett közvetítői erőfeszítéseit.

MTI

[poll id=”13″]