Választási törvény: nehéz helyzetben a magyar pártok



Amint arról a KárpátHír elsőként számolt be, kedd este az ukrán parlament elfogadta a helyhatósági választásokról szóló törvényt, aminek értelmében idén október 25-én új képviselőtestületet választanak minden regionális szinten, illetőleg új településvezetőket is.

Az első hírekből csak az derült ki, hogy a blokkok nem indulhatnak a választáson, az viszont nem volt világos, hogy a pártoknak hány százalékos bejutási küszöböt kell teljesíteniük. Azóta már ezt is tudjuk. A megyei és járási szintű testületek esetében 5 százalékban határozták meg a bejutási küszöböt. Így elsőre erősen kérdéses, hogy a KMKSZ és az UMDSZ pártjai külön-külön képesek lesznek-e bekerülni a Kárpátaljai Megyei Tanácsba.

A jogszabályt az ülésteremben tartózkodó 320 képviselő közül 257-en szavazták meg, előzőleg pedig 1547 módosító indítvány érkezett a tervezethez. A jogszabály szerint pártszövetségek mégsem vehetnek részt, holott korábban még erről volt szó.    A helyhatósági választásokkal kapcsolatos politikai reklám használatát a parlament külön törvényben fogja szabályozni. A választási kampány hivatalos nyitányára 50 nappal a voksolás előtt kerül sor. Újdonság, hogy a törvény alapján visszahívhatók lesznek a helyi tanácsok képviselői az adott közösség követelésére. Ha a képviselőjelöltet párt állította, akkor annak kongresszusa lesz jogosult a mandátum visszavételére és másra történő átruházására. Ha valaki lemond a listán elfoglalt helyéről, az őt követő személyt illeti a képviselőség.

További újdonság, hogy a pártlistákon minimum 30 százalékos arányban kötelező lesz nőket jelölni. Ám ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a testületek egyharmad arányban biztosan nőkből állnak majd. Ugyanis arra nincs előírás, hogy a listákon hová is kerüljenek, tehát akár az utolsó harmadban is szerepelhetnek, ahonnan esélytelen a bejutás.

Arról a Központi Választási Bizottság (CVK) csak később dönt, hogy az egyes megyékben, járásokban, városokban, falvakban mekkora összetételű lesz a képviselőtestület, annak megállapításához a szavazásra jogosult lakosok számát veszik alapul. Az ezernél kevesebb választópolgárral rendelkező falvakban 16 képviselő lesz, az ezer és háromezer közöttiekben 20, háromezertől ötezerig 30, ötezertől húszezerig 36, húszezertől ötvenezerig 46, ötvenezertől százezerig 50, százezertől kétszázötvenezerig 60, kétszázötvenezertől félmillióig 76, ötszázezertől egymillióig 90, az egymilliósnál nagyobb városok, megyék esetében 110, míg a kétmilliósnál is nagyobb egységekben 120. Ez azt jelenti, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanács várhatóan 90 tagú lesz a mostani 108-al szemben. Járásaink többségében pedig 46 és 50 fősek lesznek a testületek. A városi, járási és megyei tanácsokba kizárólag pártlistán lehet csak bejutni, a községi önkormányzatokba viszont egyéni körzetekből.

További érdekesség, hogy a 90 ezresnél nagyobb városokban a polgármesterjelöltek egyikének abszolút többséget kell szereznie. Ez azt jelenti, ha valaki nem szerzi meg a szavazatok 50 százalékát plusz 1 voksot az első körben, akkor ott második fordulót rendeznek. Ennek alapján garantálható, hogy Ungváron kétfordulós lesz a polgármester-választás.

A választásokra idén október 25-én kerítenek sort, kivéve az elcsatolt Krím és a „Donyecki és Luganszki Népköztársaságok” területeit. A jogszabály szerint ezeken a területeken az „Oroszországi Föderáció általi ideiglenes megszállás és Ukrajna elleni orosz fegyveres agresszió”, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választásokra vonatkozó normáinak betarthatatlansága miatt nem kerül sor. Hogy pontosan mely területeken marad el a voksolás,
azt a CVK állapítja meg később. Amúgy pedig ezek az önkényesen kikiáltott „népköztársaságok” már korábban bejelentették, ők külön választásokat tartanak, és más időben.

Nemes István


[poll id=”16″]