70 éve dobták le az atombombát Hirosimára



Megszólaltak a harangok Hirosimában csütörtökön helyi idő szerint reggel 8 óra 15 perckor, egy amerikai bombázó fedélzetéről 1945. augusztus 6-án ekkor dobtak atombombát a japán városra. A 70. évforduló alkalmából több mint 40 ezer ember gyűlt össze Hirosima békeparkjában, nem messze a robbanás epicentrumától. A résztvevők – köztük Abe Sindzó japán miniszterelnök, s mintegy száz ország képviselői – egy perces csenddel emlékeztek az atomtámadás 140 ezer áldozatára, azokra, akik ott nyomban meghaltak, s azokra, akik évekkel később, a sugárzás miatt vesztették életüket.

Abe Sindzó beszédében arról szólt, hogy Japánnak – mint az egyetlen olyan országnak, amelyet valaha is atomtámadás ért – kötelessége, hogy a nukleáris fegyverek felszámolásáért dolgozzon. Hirosima polgármestere, Kazui Macui pedig az atomfegyvereket nevezte “az abszolút gonosznak”, amit meg kell semmisíteni.
A megemlékezésen ott volt Caroline Kennedy, az Egyesült Államok tokiói nagykövete, az 1963-ban Dallasban meggyilkolt amerikai elnök, John F. Kennedy lánya is.
A Malajziában tárgyaló John Kerry amerikai külügyminiszter azt mondta: a hetvenedik évforduló is aláhúzza annak a megállapodásnak a fontosságát, amelyet hat nagyhatalom a múlt hónapban kötött Iránnal az ottani atomprogram korlátozásáról. “Ez egy nagyon fontos emlékeztető, méghozzá nem pusztán arra, hogy a háború milyen hatást gyakorol mind a mai napig az emberekre és az országokra. Hanem annak a megállapodásnak a fontosságát is aláhúzza, amelyet Iránnal értünk el, hogy csökkentsük a lehetőséget még több atomfegyver létrehozására” – mondta. Kerry szerint az évforduló egyben annak a munkának a fontosságát is mutatja, amelyet az Egyesült Államok más országokkal, mindenekelőtt Oroszországgal közösen folytat a már létező atomfegyverek számának csökkentésére.

1945. augusztus 6-án az Enola Gay névre keresztelt B-29-es bombázóról atombombát dobtak Hirosimára. Három nappal később egy másik japán várost, Nagaszakit ért hasonló támadás, ez utóbbi helyen a robbanás 74 ezer ember halálát okozta.
A szörnyű pusztítás nyomán Japán feladta a harcot: 1945. augusztus 15-én Hirohito császár bejelentette a szigetország kapitulációját. A történészek mind a mai napig vitáznak arról, hogy szükség volt-e a két támadásra. Az egyik oldal szerint igen, hiszen így sikerült megmenteni rengeteg amerikai katona életét, akik elestek volna, ha szárazföldi támadást kell indítani Japán ellen. Mások viszont azt állítják, hogy a szigetország már mindenképp közel állt a kapitulációhoz, s ez az atomtámadás nélkül is bekövetkezett volna.
Egy idén februárban készített közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 56 százaléka mind a mai napig úgy gondolja, hogy a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás jogos volt.

hvg/Karpathir