Amerikai elemző: Oroszország feladni látszik a minszki békefolyamatot



Moszkvának nem sikerült tárgyalások útján elérni céljait Ukrajnában, ezért úgy tűnik, feladja a minszki békefolyamatot, és új módszerekhez folyamodik, hogy nyomást gyakoroljon Kijevre – olvasható a The Atlantic című amerikai közéleti-külpolitikai magazin elemzésében.

A jelenleg Oroszországban tartózkodó Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök a héten élő adásban jelentette be az orosz állami televízióban egy úgynevezett ukrán felszabadító bizottság létrehozását, amelynek célja a Petro Porosenko vezette Nyugat-barát kijevi kormány elmozdítása. Azarov volt az a politikus, akinek tavaly novemberi bejelentésére – miszerint kormánya leállítja Ukrajna európai uniós társulásának felkészülési folyamatát – kezdődtek meg a fegyveres összecsapásokba torkolló tiltakozások a kijevi Függetlenség téren.

Az írás szerzője, Brian Whitmore szerint a volt ukrán kormányfő bejelentése igazolni látszik azt a feltételezést, miszerint a sikertelen minszki tárgyalások után Oroszország stratégiát vált, hogy elérje céljait Ukrajnában.

Erre utal az is, hogy Moszkvában felmerült, adják meg az orosz állampolgárságot a Donyec-medencében élőknek. Ez ugyanis lehetővé tenné Oroszország számára, hogy a kelet-ukrajnai területen protektorátust hozzon létre, vagy akár a Krím félszigethez hasonlóan azonnal elcsatolja. Emellett pedig több jel utal arra, hogy a felkelők új offenzívára készülnek.

Az amerikai magazin szerint azonban a Kreml nem akarja magáénak a Donyec-medencét, hanem csak azzal tarja sakkban Kijevet. A térség igazgatása ugyanis hatalmas terhet róna rá. A kelet-ukrajnai konfliktus szítása “a kijevi kormány destabilizálását és zaklatását szolgáló mechanizmus” – vélte Steven Pifer, a Brooking Institute kutatóintézet munkatársa, az Egyesült Államok volt kijevi nagykövete.

Mivel a szembenálló felek nem hajlandók kompromisszumot kötni, patthelyzet állt elő. Ez viszont az ukrán hatalomnak kedvez, ugyanis a térséget gazdasági katasztrófa sújtja – vélte Alexander Motyl, a New Jersey-i Rutgers University-Newark professzora, utalva arra, hogy mindkét országnak gazdasági terhet jelentene a harcok sújtotta térség újjáépítése, a közigazgatás megszervezése. Ukrajnának így előnye, míg Oroszországnak hátránya származik abból, hogy a terület igazgatásáért Moszkva vállal felelősséget. Ebből az következik, hogy Ukrajnának kedvez, ha befagyasztják a konfliktust – vélte.

A Kreml számára világos, hogy a patthelyzetet ezért meg kell törni. Ezt pedig Oroszország például azzal tudná elérni, hogy orosz állampolgárságot ad a területen élőknek. Igor Plotnyickij, a Luganszki Népköztársaság vezetője korábban közölte, “kormánya” és donyecki kollégáik éppen erről tárgyalnak Oroszországgal.

A The Atlantic elemzése szerint amennyiben a területen élők orosz útlevelet kapnak, az orosz vezetés nyíltan és közvetlenül beavatkozhatna a konfliktusba, mert már nemcsak a Donyec-medencei orosz kisebbségnek, hanem saját állampolgárainak segítségére sietne.

Az állampolgárság megadása egyben azt jelentené, hogy Oroszország felhagy a minszki egyezmény betartatásával, és áttér egy B-tervre. Többé már nem próbálkozna a területek ukrajnai integrációjával, befagyasztaná a konfliktust és hozzálátna “a Novorosszija projekt” kivitelezéséhez – vélte Gevorg Mirzajan orosz szakértő a Lenta.ru orosz híroldalban megjelent írásában.

Az orosz sajtóban más javaslatok is napvilágot láttak az ukrajnai helyzet rendezését illetően. Valerij Afanaszjev katonai szakértő a Vojennoje obozrenyije orosz katonai hírportálon megjelent írásában azt javasolta, hogy hozzanak létre az ukrajnai felkelő területekből egy második Fehéroroszországot: egy teljes mértékben Moszkvára utalt, Ukrajnától független autokratikus államot.

A Kremlhez közeli Izvesztyija napilap politikai elemzője, Alekszandr Csalenko pedig a délkelet-ukrajnai térség mihamarabbi bekebelezését sürgette.

A fent javasolt agresszív lépések azonban nagyon költségesek lennének Oroszország számára, hiszen szinte azonnal újabb nyugati szankciókat vonnának maguk után, nem beszélve arról, hogy magára kellene vállalnia egy háború sújtotta, gazdasági szempontból lesújtó állapotban lévő terület újraépítését. Ukrajna pedig sokkal gyorsabban tudna előrelépni az európai integrálódás irányában, mivel Oroszország már nem tudná sakkban tartani – véli a The Atlantic.

mti