Divattá vált Oroszországban, hogy a Krím félszigetről nevezzék el az újszülött fiúkat



Az első fiúcskát az Ural-hegység lábánál található Jekatyeringburgban a múlt hét végén anyakönyvezték Krím Alekszandrovics néven – adta hírül kedden az Izvesztyija című orosz napilap.
A Krím félszigeten tavaly március 16-án tartottak népszavazást a terület hovatartozásáról. A résztvevők csaknem száz százaléka igent mondott arra, hogy a félsziget Oroszország részévé váljon, amely az orosz parlament döntése alapján március 21-re valósult meg.
Nem tartja szokatlannak a Krím mint keresztnév választását Vlagyimir Makszimov, az orosz családnévkutató intézet igazgatója. Arra hivatkozott, hogy több száz éve él a hagyomány a különböző népeknél, hogy a legjelentősebb történelmi eseményekről neveznek el gyermekeket. A Krím mint név egyébként a türk népcsoportban évszázadok óta létezik – tette hozzá az orosz szakértő.
Az Izvesztyija szerint népszerűvé vált az Olimpia név is Oroszországban. A tavaly februári szocsi téli olimpia tiszteletére Szentpéterváron öt, a dél-orosz Krasznodari határvidéken kettő, a Volga menti Nyizsnyij Novgorodban egy újszülött kislány kapta ezt a görög eredetű nevet.
Vlagyimir Makszimov névkutató más érdekességekre is felhívta az Izvesztyija figyelmét. A szovjethatalom idején a Szovjetunió legfontosabb jelképeiről is neveztek el gyerekeket. Például az 1917-es bolsevik forradalomról az Oktyabrina, vagyis Októberke vagy az iparosítás idején Traktorina, azaz Traktoroska nevet kapták a gyerekek.
A túlbuzgó proletárok és forradalmárok által kitalált nevek nem maradtak fenn. Így a Drazdaperma, – amit a Da Zdravsztvujet Pervoje Maja, az Éljen Május elseje jelszóból alakítottak ki, – de a Vladlen – amit Vlagyimir Lenin nevéből állítottak össze – ugyancsak rövid életű volt az orosz keresztnevek között.

krimFelsz
mti