Félnek az orosz offenzívától



Nyolcezerhez közelít a tavaly áprilisban kirobbant kelet-ukrajnai konfliktus halálos áldozatainak száma. A válságövezetben a helyzet ezzel együtt most minden eddiginél nyugodtabb. A feszültség további csökkenését várják a kedden kezdett újabb tárgyalási fordulótól, amelyen a nehézfegyverek visszavonása a fő téma.

Petro Porosenko mégis nehezen hisz a fegyvernyugvásnak. Miközben védelmi minisztere, Sztepan Poltorak kedden arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai válság tavaly áprilisi kitörése óta sohasem volt ilyen alacsony a harcok intenzitása, az államfő közölte: továbbra sem zárja ki egy átfogó orosz offenzíva veszélyét. Azt azért elismerte, hogy működni látszik a szeptember elsején életbe lépett újabb tűzszünet.

Az óvatosság persze indokolt: már többször kötöttek hasonló – utóbb eredménytelenek bizonyult – megállapodást. Nyugat-Európában is dolgoznak azon, hogy a fegyvernyugvás tartós legyen. Francois Hollande francia államfő javasolta, hogy ismét üljenek össze „a normandiai négyek”, vagyis a német kancellár, a francia, az orosz és az ukrán elnök. Időpontja még nincs a megbeszélésnek, de a politikusok valószínűleg Párizsban találkoznak még azelőtt, hogy szeptember 28-án New Yorkban elkezdődik az ENSZ-közgyűlés ülésszaka, amelyen 2005 óta először részt vesz Vlagyimir Putyin államfő.

Hollande azt is meglebegtette, hogy maga fogja kezdeményezni a Moszkva elleni nyugati szankciók feloldását, ha sikerrel zárul a minszki békefolyamat. Kompromisszumnak azonban még a körvonalai sem látszanak. Még akkor sem, ha az elemzők egy része ebbe az irányba mutató fejleményként értékeli (mások a belső csatározások következményének tartják), hogy a hétvégén kiszorították a hatalomból, vagy legalábbis visszavonták az élvonalból az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság népi tanácsának, vagyis „parlamentjének” elnökét.

Az indoklás szerint a képviselők egy közvetlen munkatársának tevékenysége miatt vonták meg a bizalmat Andrej Purgintól, de sokkal valószínűbbnek látszik, hogy politikai megfontolások állnak a döntés mögött. Kétségkívül ő a kelet-ukrajnai területek függetlenségének fő ideológusa, aki még a válság kezdetén fejtegette, hogy a donyecki régió egy nagyobb államalakulat elemeként, „az orosz világ égisze alatt” törekszik függetlenségre. Neki vagy a környezetének tulajdonítják azokat az értesüléseket is, amelyek szerint az őszi helyi választások után a szakadár területeken népszavazást tarthatnak arról, hogy csatlakozzanak-e Oroszországhoz.

Moszkva azonban a jelek szerint nem készül a régió bekebelezésére. A közös határ egyes szakaszain például – miként azt az UNIAN ukrán hírügynökség fotói tanúsítják – drótkerítéssel igyekszik távol tartani a lázadó fegyvereseket. A hivatalos orosz álláspont az, hogy a szakadár területeket Ukrajna részének tekintik, de különleges státuszt követelnek neki. Purgint alighanem a Kreml áldásával menesztették.