134 dzsihadistával végeztek a Sínai-félszigeten



Az eddigi legátfogóbb hadművelet zajlik az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet egyiptomi ága ellen a Sínai-félsziget északi részén, ennek első négy napján 134 fegyveressel végeztek, és közel kétszázat vettek őrizetbe a kormányerők – jelentette pénteken az egyiptomi sajtó. A Vértanú Joga néven hétfőn indított hadjárat a fegyveres erők szerint addig fog tartani, amíg terroristák vannak jelen a Gázai övezettel szomszédos országrészben.
Mohamed Szamírnak, a hadsereg szóvivőjének Facebook-oldalán megjelent, naponta frissített adatok szerint a Rafah határváros, Seik-Zuveid település, valamint el-Arís kikötőváros környékén, illetve a félsziget középső részén folyó harcokban százával “perzselik fel” a szélsőségesek búvóhelyeit, és hatalmas mennyiségű fegyvert, robbanóanyagot és merényletek végrehajtásához használt járművet semmisítenek meg.
A “környék megtisztításáért” indított katonai akció részeként a hadsereg körbezárta a régiót, így akadályozva meg, hogy a terroristák utánpótlást kapjanak vagy elmeneküljenek. A fegyveres erők által készített videofelvételt, amelyen a bevetésből kiemelt jelenetek mellett fegyveresek homokban heverő, vérbefagyott holttestei is láthatóak, rendszeresen leadják az egyiptomi tévécsatornák is.
Az IÁ jelenlétének kezdete tavaly novemberhez köthető, amikor az észak-afrikai ország legveszedelmesebb terrorcsoportja, az Anszár Beit al-Makdisz hűségnyilatkozatot tett a terrorhálózat önjelölt kalifájának, Abu Bakr al-Bagdádinak. Azóta a főleg beduinok lakta sivatagi régiót katonai övezetté nyilvánították, a településeken estétől reggelig kijárási tilalom van érvényben, gyér az áramellátás, és a biztonsági intézkedések velejárója a helyi telekommunikációs hálózat rendszeres zavarása is.
Mivel Kairó szerint a szomszédos Gázai övezet a dzsihadisták utánpótlásának egyik fő forrása, a hadsereg a határ mentén több ezer család kilakoltatásával járó biztonsági övezetet hozott létre, és egymás után semmisíti meg a határvonal alatt épült csempészalagutakat. A felszámolt alagutak számát egyes források már az említett zóna kialakítása előtt is 1600-ra becsülték, ami azért is figyelemreméltó, mert egy mindössze 14 kilométer hosszú határszakaszról van szó.
Az időközben Vilájat Színáa (Sínai Tartomány) néven működő dzsihadista milícia az állandó katonai jelenlét és számos terrorellenes hadművelet ellenére rendszeresen hajt végre pontosan összehangolt, pusztító támadásokat a fegyveres erők tagjai ellen, és gyakran végeznek ki árulással vádolt helyi lakosokat is.
A fegyveresek utánpótlása a Gázai övezettől való elszigetelés ellenére a jelek szerint zavartalan. Júliusban órákra sikeresen elfoglalták Seik Zuveid település központját, és az általuk ezzel egy időben, több helyszínen végrehajtott támadások során látható volt, hogy továbbra is hatalmas és korszerű fegyverarzenállal rendelkeznek.
A dzsihadisták sikertelen kiszorítását egyes szakértők azzal magyarázzák, hogy a gerillaharcot folytató szélsőségesek könnyebben mozognak a kietlen és nehezen ellenőrizhető sivatagi területen, mint a fegyveres erők, ez utóbbiak tagjai legtöbbször nem rendelkeznek helyi ismeretekkel. Ugyancsak nehezíti a helyzetet, hogy a központi kormánnyal hagyományosan rossz viszonyban lévő beduinok közül sokan csatlakoztak a terroristákhoz.
MTI

iszlamallam2