Nagy-Magyarországot vizionál egy ukrán honlap



Kárpátalja magyarok lakta vidékeinek esetleges visszacsatolásának lehetőségét boncolgatja egyik cikkében az UA-ReporterA szerkesztőségi írás – a szerző neve nincs feltüntetve a terjedelmes cikk alatt – azt részletezi, hogy Magyarország különösebben nem is titkolja irredenta törekvéseit, s egyáltalán nem tett le arról, hogy visszaállítsa a Trianon előtti határait.

A cikk szerint a mostani bonyolult nemzetközi helyzet, a migránsválság, az ukrajnai háború kedvez Budapest ebbéli szándékainak. A gazdagon illusztrált elemzés külön kitér a szomszédos országokban élő magyar kisebbség helyzetére. Az ukrajnai magyarság kapcsán megjegyzi, nagyon erősen ragaszkodik a gyökereihez, nemzeti hagyományaihoz, jó önszervező képességgel rendelkezik. A kárpátaljai magyarok nem nagyon akarnak közösködni az ukránokkal, távol maradnak az itteni társadalmi-politikai folyamatoktól, csak csendes szemlélődők. Azzal is dacolnak, hogy nem sajátítják el az ukrán nyelvet, inkább oroszul érintkeznek a többségi nemzet tagjaival, már ha egyáltalán érintkeznek, mert életüket úgy rendezik be, hogy minden vonatkozásban Magyarország felé igazodnak.

Az itteni magyarság központjának Beregszászt említi a cikk, megjegyezve, hogy a magyar határhoz közel eső városban mindenhol kétnyelvűek a feliratok, az intézményeken ott lobog a magyar zászló is, a rendezvényeken rendre elhangzik a magyar himnusz is. Eleve, a kárpátaljai magyar kisebbség egyfajta autonómiaszerű életet él, s a hivatalos cél is ez, az egy tömbben élő magyarság önrendelkezésének a megteremtése. A cikkíró szerint ez veszélyes is lehet, mert az autonómia után a teljes területi kiváltás következhet.

„Budapest lelkiekben már készíti is az itt élő magyarokat a határok felülvizsgálatára”

– állapítja meg a névtelen szerző.

Arról is olvashatunk az ominózus cikkben, hogy ezeket a törekvéseket, az erősödő magyar–ruszin barátkozást dühösen szemléli az ukrán szélsőjobb. Kitér a vereckei honfoglalási emlékmű többszöri meggyalázására, arra az esetre, amikor Ungváron kokárdás magyar fiatalokat ért inzultus, és más kisebbségellenes megnyilvánulásokra. Ezeket nem tartja szerencsésnek, mert az ilyen cselekedetekre hivatkozva Budapest mondhatja azt, veszélyben van az ottani magyarság, ezért aztán lépéseket kezdeményezhet a határok átrajzolására. Eleve azt a tényt, hogy minden határon túli magyarnak állampolgárságot biztosít az anyaország, minden régióban az autonómiát követeli, szisztematikus építkezésnek tekinti arra vonatkozólag, hogy 95 évvel Trianon után visszafoglalja egykori területeit.