Tanévnyitó a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán



A beregszászi magyar főiskolának a kárpátaljai magyar közösség ad értelmet, a felsőoktatási intézmény ma ennek a közösségnek a szellemi központja – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke pénteken Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitóján.

A beregszászi református templomban tartott ünnepségen elmondott köszöntőjében Németh Zsolt hangsúlyozta: “mint kősziklára épített ház áll a beregszászi magyar főiskola, amelynek a kárpátaljai magyar közösség ad értelmet, a felsőoktatási intézmény ma ennek a közösségnek a szellemi központja”. A magyar nyelvű oktatás mellett a falai között civil, egyházi, kulturális, sőt politikai tevékenység is folyik – tette hozzá, megjegyezve, hogy az intézmény a jövőnek épült.

A politikus úgy fogalmazott, “most van csak igazán szükség a magyar főiskolára, abban a zűrzavaros politikai helyzetben, amely az utóbbi két évet jellemzi. Most nőtt meg rendkívüli mértékben a jelentősége annak, hogy működik a II. Rákóczi Ferencről elnevezett magyar intézmény”. Rámutatott, a főiskola biztos alapot teremt a magyar közösség jövője számára Kárpátalján.

Németh Zsolt hozzátette: a ma egyik legfontosabb sorskérdése, hogy a magyarság össze tudja-e egyeztetni nemzetépítését a mellette újjászülető nemzettel. Úgy vélte, ebben a tekintetben a kárpátaljai magyarság “élcsapat” Magyarország számára, mert neki vannak valódi ismeretei Ukrajnáról.

“Most, a megváltozott ukrajnai helyzetben és világpolitikai környezetben csak még nagyobb jelentőséget és hangsúlyt kap a magyarság életében a fegyvertény, hogy működtetünk egy főiskolát Kárpátalján, ami az itteni megmaradást és boldogulást segíti” – mondta a politikus, kijelentve, hogy belegondolni is rossz lenne a kárpátaljai magyarság kilátásaiba, ha nem működne Beregszászon a főiskola, és nem állna mögötte a magyar kormány. Szerinte a jelenlegi háborús ukrajnai helyzetben nagy jelentőségre tesz szert a kárpátaljai magyar értelmiség, hiszen az emberek figyelik – mint a Trianon utáni Erdélyben is tették -, hogy merre lépnek az értelmiségiek, hogy mit tesz egy püspök, egy a tanár vagy egy író.

“Ezért is fontos, hogy Brenzovics László képviselőnek az ukrán parlamentben sikerült elérnie, hogy levegyék a pedagógusokat, köztük a magyar tanárokat a sorozási listákról, és ezzel visszatartotta őket a kivándorlástól, elejét vette az exodusnak” – mondta.

Németh Zsolt hangsúlyozta, a kárpátaljai magyarság kiszolgáltatott helyzetben van, s ezt a magyar kormány nem tudja megszüntetni, csak enyhíteni. Ugyanakkor örömtelinek nevezte, hogy a kárpátaljai magyarságra az elmúlt kilencven évben nem irányult olyan figyelem, mint ma, és soha nem voltak olyan szorosak, elevenek a magyar-magyar kapcsolatok, mint jelenleg.
Orosz Ildikó, a beregszászi főiskola elnöke elmondta, hogy a diszkriminatív ukrán felsőoktatási felvételi rendszer következtében az idén érettségizett 700 kárpátaljai magyar végzős közül csak 172 felelt meg a felvételi követelményeknek. A főiskolán az idei tanévet 152 elsős diák az államilag akkreditált, míg 121 a magyarországi oktatási rendszerrel közösen működtetett szakokon, 99 pedig az intézmény érettségit is adó felsőfokú szakképzési intézetében kezdi meg – mondta, megjegyezve, hogy jelenleg összesen 1093-an tanulnak a felsőoktatási intézményben.
Orosz Ildikó azt is kifejtette, hogy az ukrán felvételi rendszer és az országban folyó háború miatt több tízezer ukrán diák tanul a környező országok egyetemein. A kárpátaljai magyar iskolák idei végzősei közül 112-en magyar állami ösztöndíjjal anyaországi egyetemeken tanulnak tovább, 87-en pedig a Balassi Intézet előkészítő képzésében vesznek részt – mutatott rá.
Az ünnepségen Németh Zsoltot Rákóczi-díjjal tüntették ki a beregszászi főiskola létrehozásában és működésének támogatásában játszott kiemelkedő szerepéért. Ugyancsak Rákóczi-díjban részesült Gulácsy Lajos, a Kárpátaljai Református Egyház nyugalmazott püspöke.

mti