HVG: Ukrajnából menekülő magyarok leptek el egy kis szabolcsi falut



A pár száz fős Kispalád népessége olyan mértékben emelkedett az elmúlt egy évben, hogy az már a KSH-nak is feltűnt: több mint megduplázódott a lakosok száma. Kiderült, hogy több száz kárpátaljai magyar jelentkezett be a faluba. Van, aki a katonai sorozás elől menekült, más egyszerűen csak jobb munkát, több pénzt vagy megbízhatóbb magyar orvost akart. Élni senki sem él ott, így Kispaládból fantomtelepülés lett, de a helyiek büszkén dicsekednek vele, hogy befogadták a még náluk is szerencsétlenebb rokonokat. Igaz, van aki húszezreket keresett rajta – olvasható a HVG írásában.

Kispalád népessége 2001 és 2011 között alig fél százalékkal nőt. Ez alatt a tíz év alatt szinte ugyanannyian költöztek el onnan, mint ahányan születtek. 2012 elején 560-an laktak a faluban, azóta azonban Kispalád megtáltosodott, és az országban egyedülálló módon több mint megkétszereződött a lakónak a száma. Ráadásul úgy, hogy a legtöbben az utóbbi egy évben költöztek a településre.

Magyarország legkeletibb pontja 528 kilométerre van a legnyugatibbtól, a Fehérgyarmati Járásban. Ez az ország egyik legelmaradottabb kistérsége, itt fekszik a határmenti kis falu, Kispalád. A zsákfalun túl már semmi sincsen, csak az ukrán határ, átkelni azonban itt nem lehet, ahhoz el kell menni Tiszabecsig. A faluban nincsen munka, aki dolgozik, az közfoglalkoztatott. Sok az idős, az egyetlen kocsma pedig ki sem nyit délután három óra előtt.

A sok beköltöző még a KSH-nak is feltűnt, és mivel se a születések, se a belföldi beköltözők száma nem indokolt ekkora tömeget, arra a következtetésre jutottak, hogy az új lakók túlnyomó többsége – közel 800 ember – Ukrajnában állampolgárságot szerzett kárpátaljai magyar. Kispaládon a HVG járt utána, honnan ez a sok ember, miért lett nagy üzlet a rokonok megsegítése, és mi köze mindehhez az ukrán háborúhoz.

A polgármester-választással kezdődött

Lakcímbejelentést intézni egyszerű dolog: nem kell hozzá más, csak uniós állampolgárság és a ház tulajdonosának jóváhagyása. Nem számít, hányan laknak egy házban, akár tucatnyian is lehetnek. Ez tűnt fel Varga Zoltán jegyzőnek is, aki 2014 végén azon kapta magát, hogy Kispaládon lényegében minden négyzetméterre jut már egy lakos. 963 – ennyien szerepeltek állandó lakosként 2015 január elsején Kispalád neve alatt a népesség-nyilvántartóban. A falu jegyzője szerint azonban ez ma már bőven túl van 1200-on és közelít az 1300 fő felé.

“Mi csak az adatokat látjuk, de a faluban azt pletykálták, hogy a választással kezdődött” – mondta Varga. A 2014-es önkormányzati választáson a települést már több mint tíz éve vezető Magyar Sándorné ellenfelet kapott egy helyi vállalkozó személyében. Megválasztották ugyan, de a választást megelőzően a helyiek szerint rengetegen állítottak be a faluba azzal, hogy mától itt lesz az állandó lakcímük. Sorban álltak a lakcímbejelentőkkel a polgármesteri hivatalnál, később, a voksolás napján pedig szintén tumultus volt.

“Mind honosított emberek Ukrajnából” – mondta Magyar Sándorné az új lakókról. Hozzátette, hogy van olyan 100 négyzetméteres ház a faluban, ahová már 90-en vannak bejelentkezve. “Van itt minden házban” – mondta a Fő utcában lakó, nyugdíjas Erzsébet. Majd kiállt az utca közepére és végigmutatott a házakon. “Ott is vannak, oda is bejelentkeztek, ott és ott is” – mondta miközben körbefordult kinyújtott kézzel. Nála 12-en vannak, kisgyerekek is.

 

Ahhoz, hogy a honosított kárpátaljaiak az Európai Unióban dolgozzanak – akár Magyarországon – nem elég a magyar állampolgárság, magyar lakcím is kell. Különben nincs lakcímkártya, és ha az nincs, akkor se személyi, se adóigazolvány, se TAJ-szám. Ezek pedig kellenek ahhoz, hogy legálisan vállalhassanak állást. A helyiek szerint sokaknak ez a célja a költözéssel.

“Szegények ezek, rosszabbul élnek, mint mi” – mondta Erzsébet. Pedig van köztük orvos, sőt még pap is. Ukrajnában azonban keveset keresnek, és a szociális juttatások is sokkal kisebbek. “Mi közmunkások vagyunk, mégse vagyunk olyan szegények, mint ők” – mondta egy másik falusi.

Egy másik ok, amiért sok, állampolgárságot szerző kárpátaljai átjelentkezik, azok a szociális juttatások – a nyugdíj, a családi pótlék – és az egészségügyi ellátás. A családi pótlék jóval magasabb Magyarországon, a jegyző szerint akkora különbség van az ukrán és a magyar pótlék mértéke között, mint a magyar és a német juttatások között. Ehhez és a magyar TB-bejelentkezéshez szintén lakcímre van szükség. A szociális juttatások – például a családi pótlék – megállapításánál külön-külön, minden igénylőnél ellenőrzik, hogy valóban, életvitelszerűen a településen él-e (ez ugyanis előírás). Beszélnek a szomszédokkal, és még a fogkeféket is megnézik a fürdőben, hogy ki tudják szűrni azokat, akik valójában nem tartózkodnak a településen. Varga szerint mindennek meg is lett az eredménye, idén már mérséklődött a bejelenetkezők száma.

A teljes cikket itt olvashatják el.