Semjén Zsolt: Magyarország támogatja a külhoni magyar közösségek autonómiáját



A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a magyar nemzet megmaradásának egyik legfontosabb fundamentuma az autonómia kivívása. Semjén Zsolt az Értjük egymást? címmel, a fővárosi Magyarság Házában pénteken rendezett konferencián úgy fogalmazott: minden jó, ami az autonómia felé vezet és minden rossz, ami annak feladását jelenti.

Az utódállamokkal összefüggésben kiemelte: tudatosítani kell az ottani társadalmakban, hogy az autonómia törekvéseink nem irányulnak senki ellen és senkinek az érdekét nem sértjük. Ahol megvalósulhatott az autonómia, ott egyúttal gazdasági növekedés is beindult, erőforrások szabadultak fel – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes, aki szerint ha jogfosztás van, a kisebbség rosszul érzi magát a szülőföldjén, és aztán ebből sok minden következhet.

Rögzítette: az autonómia megadása nem kegy, hanem jog, ami minden kisebbséget megillet.

A miniszterelnök-helyettes előadásában kifejtette: a közösségek Európában és az egész világon nemzeti alapon szerveződnek. Ténykérdés, hogy a nemzeti lét az emberiség létformája, minden nemzet és minden nemzetrész létezni akar – mondta. Hozzátette: ez igaz a többségi és a kisebbségi nemzetrészekre egyaránt.

Kiemelte: Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy a magyar állam felelősséget visel a külhoni magyarságért, s ezzel kinyilvánították azt is, hogy támogatják a külhoni magyar közösségek önkormányzatiságát, azaz autonómiáját.

Emlékeztetett arra, hogy a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben a parlamenti pártok körében és a magyar társadalomban konszenzus van. Így abban, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság, ehhez elválaszthatatlanul a szavazati jog és megilleti őket az autonómia.

A magyar nemzetrészek nem követelnek semmi olyat, ami ne lenne általánosan elfogadott a nemzetközi jog vagy az unió ajánlásai alapján – mondta.

Ha elfogadnánk, hogy létezik olyan közösségi jog, ami az unión belül más nemzetnek jár, de nekünk nem, akkor azt fogadnánk el, hogy alább valóak vagyunk a többi nemzetnél.

Ami másnak jár, az nekünk is jár, amit másnak szabad, azt nekünk is szabad – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki rögzítette: ebben a kérdésben nem lehet kompromisszum vagy önfeladás.

Kitért arra is, hogy nincsen “egyenautonómia-koncepció”, ahány nemzetrész van annyiféle koncepciót kell kidolgozni, saját testre szabott módon, s ebben segíteni kell a külhoni nemzetrészeket. Nem Budapestről kell megmondani, egy adott nemzetrész milyen koncepciót képviseljen, más a tömbmagyarságot megillető területi, és más a szórványmagyarság kulturális autonómiája – fejtette ki.

mti