A terrorveszély miatt szigorú ellenőrzések mellett emlékeznek meg Kijevben a Majdan-tüntetésekről



A párizsi merényletek után világszerte megnövekedett terrorveszély miatt szigorú biztonsági óvintézkedések mellett tartanak megemlékezést az ukrán fővárosban szombaton, az európai integrációt és hatalomváltást követelő Majdan-tüntetések kezdetének második évfordulóján – közölte pénteken Olekszandr Terescsuk kijevi rendőrfőnök.

A rendezvények idején a belvárosban több ellenőrző pontot állítanak fel a hatóságok áteresztőkapukkal. A rendőrfőnök arra kérte a kijevieket és a városba érkező vendégeket, hogy legyenek megértéssel, és működjenek együtt a rendőrökkel, akik elkérik majd irataikat és átvizsgálják táskáikat, csomagjaikat. Petro Porosenko ukrán államfő 2014. november 13-án rendelte el, hogy november 21-ről a méltóság és a szabadság napjaként emlékezzenek meg minden évben Ukrajnában.

Mikola Azarov volt miniszterelnök 2013. november 21-én jelentette be, hogy kormánya leállítja Ukrajna európai társulásának felkészülési folyamatát. A bejelentés hírére még aznap este legalább másfél ezren vonultak ki tiltakozni a Függetlenség terére. 2013. november 30-án éjjel rohamrendőrök brutális kegyetlenséggel oszlatták fel a kijevi főtéren összegyűlt diákokat. A Berkut rohamosztag tagjai gumibotokkal ütötték, rugdosták, a földön vonszolták a fiatalokat, aminek következtében 42-en szenvedtek különböző fokú sérüléseket. A békés tüntetés erőszakos rendőri feloszlatása azt eredményezte, hogy a következő vasárnap óriásira nőtt a demonstráló tömeg, becslések szerint több mint félmillióan vonultak ki a kijevi főtérre tiltakozni.

A következő év elején utcai összecsapásokba torkolltak az addig békés tüntetések. Február 18. és 20. között a rohamrendőrök és mesterlövészek tüzet nyitottak a tüntetőkre. Hivatalosan összesen 106 halálos áldozata volt a véres karhatalmi beavatkozásnak, amely miatt február 22-én a parlament eltávolította posztjáról Viktor Janukovics akkori elnököt.

Az évfordulóra készülve a Majdanon elkövetett törvénysértések feltárását végző főügyészségi részleg vezetője a héten minden nap sajtótájékoztatót tartott, amelyen új információkat tett közzé az elmúlt két év alatt végzett nyomozás eredményeiről. Szerhij Horbatyuk, a főügyészség különleges ügyosztályának vezetője elmondta, hogy eddig a Majdan-tüntetéseken történtekkel összefüggésben 119 vádemelés történt 140 személy ellen. Bírósági ítélet viszont eddig mindössze 26 esetben született.

A főügyészség arra a következtetésre jutott, hogy a tüntetések alatt elkövetett számos törvénysértésért közvetlenül Viktor Janukovics akkori elnököt, kormánya tagjait és a rendvédelmi erők vezetőit terheli a felelősség. Több magas tisztségviselő, köztük Vitalij Zaharcsenko akkori belügyminiszter ellen azonban még a nyomozati szakaszban leállt a vizsgálat, ugyanis hollétük ismeretlen.

Kijevi elemzők szerint nagyon sok fontos kérdésben a nyomozás semmilyen eredményre sem vezetett. Az ügyészség mostanáig nem tudta megállapítani, kik oltották ki a tüntetések alatt a rendvédelmi erők 13 tagjának életét: saját társaik, tüntetők vagy úgynevezett “harmadik erő”. A főügyészség egyelőre nem tudja megerősíteni, de kizárni sem azt, hogy orosz mesterlövészek részt vettek-e a tüntetők megölésében 2014 februárjában. Bizonyítékok vannak az ukrán hatóságok birtokában arra nézve, hogy az orosz titkosszolgálat, az FSZB és az orosz elnöki hivatal munkatársai Kijevben jártak a tüntetések idején, de közvetlen kapcsolatot az erőszakcselekmények és az orosz tisztségviselők látogatásai között a főügyészség eddig nem tudott bizonyítani.

Jelenleg Janukovicsot gyanúsítja a főügyészség az erőszakcselekmények zömének megszervezéséért, például – a vizsgálat eredménye szerint – közvetlenül ő adott utasítást a békés diáktüntetés november 30-i szétoszlatására.
Horbatyuk pénteki sajtótájékoztatóján elismerte, hogy a Majdan-tüntetések alatt történtek vizsgálata akár több mint tíz évig is eltarthat.

mti