Balog: közös a felelősség a külhoni magyarság iránt



A külhoni magyarság iránt viselt közös felelősséget hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere éves meghallgatásán kedden az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén.

Balog Zoltán kiemelte: az egyes szakmai területeken egységes Kárpát-medencei stratégiában gondolkodnak, és azt szeretnék, ha a szakpolitikai döntéseknél a nemzetpolitikai szempontok is megjelennének. A miniszter beszámolt a kárpátaljai magyarság megsegítését célzó intézkedésekről, mint kiemelte: olyan válsághelyzetről van szó, amely napi reagálást igényel a magyar kormány részéről.
A humanitárius segítségnyújtásban első számú szövetségesként az egyházakat, és azok szeretetszolgálatait, segélyszervezeteit jelölte meg.
Ukrajna számára szeretnék világossá tenni, hogy a kárpátaljai magyarok helyben maradása és megerősödése elemi érdek Magyarország számára, ahogy az is, hogy Ukrajnában kialakítsák a nem magyar kulturális hátterű népcsoportokban is a magyarbarát szemléletet – mondta. Hozzátette: a magyar-ruszin és a magyar-ukrán együttműködés erősítése nagyon fontos cél.

Ennek szimbolikus jeleként egy 100 milliós adomány fele a Kárpátokon túli régiókba, másik fele Kárpátaljára került.

Egy éven át, havi támogatást nyújtanak továbbá ötszáz kárpátaljai családnak, főként olyanoknak, amelyek családfő nélkül maradtak. A háborús helyzetre tekintettel a magyar állam az összes, magyarul tanító pedagógus fizetését átvállalta, és a teljes óvodai étkeztetés költségét is a magyar gyermekek estében, utóbbi 116 millió forint. Szólt még az egyházi személyek bérkiegészítéséről, ami idén ötven millió forint volt, jövőre ezt szeretnék megduplázni. A művészeti és egészségügyi támogatás 137 millió forintot tesz ki. Kitért arra is, hogy cél: minden kárpátaljai magyar 8-14 év közötti gyermek legalább egy heten Magyarországon táborozhasson. 3500 gyermek táboroztatását vállalták, ez áthúzódik jövő évre is – jelezte, hozzátéve: a kárpátaljai gyerekek anyaországi társaikkal töltenek el egy hetet. Megemlítette azt is, hogy jelentősen nőtt az egyházi támogatás, amely az elmúlt öt évben elérte a 4,5 milliárd forintot.
A kérdések során Szabolcs Attila (Fidesz) az egészségügyi ellátásokkal összefüggésben azok egyszerűsítését vetette fel a külhoni magyarok számára.

Szávay István, a Jobbik alelnöke örömét fejezte ki az egységes felsőoktatási térrel, az ösztöndíj-programmal összefüggésben. Jó példa az egységes magyar felsőoktatási tájékoztató is – mondta.

Feltette ugyanakkor a kérdést, tervezik-e a hallgatói támogatások emelését, a 2800 forintot ugyanis megalázóan alacsonynak tartotta. Érdeklődött a komáromi Selye János Egyetem akkreditációjáról és kitért arra is, hogy sokszor zavart okoz a külhoni érettségik beszámítása, majd szóvá tette a Határtalanul! program csúszásait.

Balog Zoltán válaszában azt mondta, a programnál valóban van késlekedés, de ígéretet tett arra, hogy ez jövőre nem fordul elő. Jelezte: a 2016-os felhívásokat már közzétették. Az egészségügy területén nehezebb a feladatuk, mint a felsőoktatásnál, hiszen jóval különbözőbb rendszerek működnek – mondta.

Az érettségi beszámításáról azt mondta, ha jelzik a problémát, mindig igyekeznek megoldani. Az oktatási-nevelési támogatásoknál kérdésként vetette fel, hogy jó-e, ha alanyi jogon jár, vagy érdemes programokhoz kötni.
Kérdésre jelezte: a tárcájánál lévő, a terület támogatását célzó források csaknem 5 milliárd forintot tesznek ki.

 

mti