Kilőtt orosz harci gép: teljesen új verzióval álltak elő a törökök



A török kormányfő azt mondta: Törökország “erkölcsileg nem engedhette meg magának”, hogy az orosz gép átrepüljön Törökország területén, amikor éppen a türkmének lakta szíriai területeket indult bombázni.

torok_orosz_Gep

A török légierő azért lőtte le másfél héttel ezelőtt a szíriai-török határ térségében a Szu-24-es orosz vadászbombázót, mert erkölcsileg nem engedhette meg, hogy a gép átrepüljön Törökország területén a türkmének lakta szíriai területek bombázása előtt – közölte pénteken Ahmet Davutoglu török miniszterelnök Bakuban. Ankarai vezető szájából most először hangzott el, hogy nem a török légtér megsértése, hanem más okból lőtték le a repülőt.

Davutoglu a bakui diplomataakadémián tartott beszédében ismét kijelentette: a török légierő nem tudta, hogy orosz katonai gépet vett célkeresztbe. Megismételte a már korábban is hangoztatott ankarai álláspontot, hogy a gépet török légtérben lőtték le, és Ankara nem fog bocsánatot kérni ezért, mert saját határát védte.

A török légierő F-16-os vadászgépe november 24-én lőtte le az orosz Szu-24-es vadászbombázót. Moszkva azt állítja, hogy a gép Szíria felett repült. A gépet ért találat után mindkét pilóta katapultált Szíria légterében, de egyiküket a lázadók agyonlőtték.

A másik pilótát szíriai és orosz különleges egységek menekítettek ki a harci övezetből. Az incidens Szíria északnyugati részén, Latakia tartományban történt, ahol türkmén lázadócsoportok harcolnak a szíriai kormányerőkkel, az orosz bombázások pedig utóbbiakat támogatták. Helyszíni jelentések szerint az orosz bombázások következtében romokban hevernek a térségbeli türkmén falvak, több ezren hagyták el otthonukat, és kerestek menedéket Dél-Törökországban.

Ahmet Davutoglu megalapozatlannak nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfő kijelentését, hogy Törökország “hátba döfte” Oroszországot. “Ebben az esetben mi is mondhatjuk, hogy a légterünket megsértő gép minket döfött hátba” – jegyezte meg. A török miniszterelnök leszögezte, hogy Oroszország nem fogja térdre kényszeríteni országát a gép lelövésére válaszul foganatosított gazdasági szankciókkal. Davutoglu a két ország közötti nyitott párbeszéd folytatása mellett foglalt állást.

“Ne kezdjünk hibegháborús időket idéző kampányokat, üljünk le, és vitassuk meg a fennálló problémákat. (…) A török és az orosz nép között nincsenek semmilyen problémák. Mindig is különös gonddal ügyeltünk az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokra, és úgy gondoljuk, hogy most mindenképpen nyitva kell tartanunk a kapukat a párbeszédre” – mondta Ahmet Davutoglu.

A szíriai türkmén (turkomán) kisebbségnek kevés köze van a közép-ázsiai Türkmenisztán lakosaihoz az elnevezésükön kívül. A szíriai türkmének török népcsoportok leszármazottai, akik az első világháborút megelőzően telepedtek meg a mai Szíria területén, amely addig az Oszmán Birodalomhoz tartozott. Mindenekelőtt a mai Aleppó és Latakia tartományban, valamint Damaszkusz vonzáskörzetében élnek, nagyszámú arab és kurd népességgel együtt. A javarészt szunnita muszlim türkmének anyanyelve a török és az azerbajdzsáni nyelv.

Nemzetközi szervezetek és szakértők 140-200 ezerre becsülik a közösség lélekszámát. A török sajtó viszont több mint 1,5 millió türkménről tud, akik a török néppel szoros kulturális rokonságban állva ápolják hagyományaikat. Törökország e kisebbség védhatalmának tartja magát.



mti