Kárpátalján újra napirenden a magyar járás kialakítása



Ismét van realitása a Tisza-melléki járás kialakításának, amely fontos eszköze lehet a kárpátaljai magyarság szülőföldön való megmaradásának és boldogulásának – jelentette ki nemrég Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke Beregszászon. Kárpátalján nem új a magyar többségű járás kialakításának ötlete – olvasható a Magyar Idők portálon.

karpatalja_reform2015

A 2004-es „narancsos forradalom” idején a magyar szavazatokért cserében a későbbi ukrán elnök, Viktor Juscsenko aláírt egy, a magyar többségű járás kialakításáról szóló megállapodást a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) akkori elnökével, Kovács Miklóssal. Az ígéret semmivé vált. Petro Poro­senko hivatalban lévő ukrán elnök (képünkön) 2014-es választási kampányának egyik fontos programpontja volt a helyi közösségeknek sokkal szélesebb jogokat biztosító közigazgatási reform.

A reformot egyelőre elhalasztották. Maradtak a tervek, amelyek mindegyike az önkormányzatok számának csökkentését célozza. Ukrajnában jelenleg közel 500 járás van, ezek közül egyben, a beregszásziban alkot többséget a magyar lakosság, ahol az 52 ezer fős lakosság 76 százaléka magyar nemzetiségű.

A településeknek önkéntes alapon kistérségekbe lehetne, kellene tömörülniük. Az elképzelést sokan bírálják, hiszen most sincs minden falunak saját önkormányzata. Mester András, a beregszászi járási Mezőgecse polgármestere szerint kulcskérdés az önkéntesség elvének betartása. – Vannak nagyobb települések, például Mezővári, Visk, Nevetlenfalu, Nagydobrony, amelyek megfelelnek a kritériumoknak, annak, hogy lakosságuk, illetve bevételük is elég egyetlen kistérség fenntartásához. Az a kérdés, hogy ők megtarthatják-e az önállóságukat, vagy mindenféleképpen egyesülniük kell. Ha igen, kikkel? – jelezte a problémát polgármester.

A KMKSZ olyan településtársulások létrehozását szorgalmazza, amelyek nem bontják meg a tömbmagyarság egységét. A KMKSZ felkérésére a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Intézetének szakemberei felvázolták a közel 70 százalékos magyar többségű új járás határait.

Eszerint a járás lakossága 170 ezer fő lenne, ebből 115 ezer magyar. Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára szerint a magyar járás létrehozása a közigazgatási reform második lépése lenne. – Az első körben a községek, településtársulások összevonását fogják elvégezni. Az így kialakuló kistérségekből állhat majd össze egy járás. De ennek földrajzi kereteit már most meg kell teremteni, illetve már most vitára kell bocsátanunk az elképzelésünket – mondta.

A magyarlakta települések polgármestereiből álló Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása jóváhagyta a KMKSZ tervét a Tisza-melléki járás kialakításáról, de nem sietteti a folyamatot. Ennek nem is lenne értelme, hiszen a hatályos törvény szerint a járások határainak módosításáról népszavazást kell kiírni. A referendumról szóló jogszabállyal azonban mindeddig nem foglalkozott a kijevi törvényhozás.