Önálló magyar járás ukrán nézőpontból – és ami mögötte van



Egy magyar többségű járás kialakításának a kérdése határozta meg a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) hétvégi tanácskozását, amire a Beregszászhoz közeli Makkosjánosiban került sor.

khot

A rendezvényről tudósítást közölt a GolosKarpat internetes híroldal. Különösen érdekes szemlézni a tudósításukból, hogy vajon egy ukrán portál miként értékeli a megye magyar polgármestereinek találkozóját. A tudósításuk központjában az áll, hogy a kárpátaljai magyarok szeretnének egy 114 települést felölelő önálló, magyar többségű járást kialakítani, amelynek Beregszász lenne a centruma.

Az idézett beszámoló szerint a KHÖT tanácskozásán Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kijelentette:

jelenleg sem az országban, sem a megyében nincs olyan vezető politikai erő, amelyik szeretné ezt megakadályozni. Az önkormányzati választások magyar eredményei minden alapot megadnak egy ilyen cél megvalósítása érdekben, nyomatékosította a honatya.

A részletekről Darcsi Karolina, a KMKSZ kommunikációs-politikai titkára árult el részleteket. Ismertette, a magyar járás gyakorlati megvalósítását öleli fel az Egán Ede-terv, amiben részletesen megterveztek minden fontos stratégiai elemet, különösképp azt, hogy egy ilyen kialakítású közigazgatási egység miként kaphatna gazdasági erőre, amit európai források bevonásával képzelnek el. A Beregszászi Városi Tanács UMDSZ-es magyar frakciójának vezetője hozzátette, az érintett 114 település elviekben igent mondott az összevonásra.

Darcsi Karolina szerint Ukrajnában jelenleg nem decentralizáció folyik, hanem éppen ellenkezőleg, a hatalom koncentrációját valósítják meg, a helyi önkormányzatoktól pedig minden pénzeszközt lenyúlnak. Emiatt a helyi magyarságnak saját kezébe kell vennie sorsa alakítását, javasolta. Ehhez jó hivatkozási alapként szolgálnak az október 25-i helyhatósági választások eredményei. Emlékeztetett arra, hogy a megyei közgyűlésben a magyar képviselők kezében van az „arany részvénycsomag”, amivel sikerült is élni Barta József alelnökké történt megválasztása alkalmával. Kiemelte, hogy a magyarok adják a többséget Beregszászban és a Beregszászi járásban, 7 képviselője van a KMKSZ-nek az Ungvári Járási Tanácsban és Csap város képviselőtestületében, de fontos szerepet töltenek még be Munkácson és a Munkácsi járásban, valamint Ugocsában és Huszton is.

A GolosKarpat fényképes tudósítása megemlíti, hogy a vitában aktívan vett részt Sütő Lajos, Beregújfalu polgármestere, Ember Balázs, Kisdobrony polgármestere, Nagy Anna, Asztély vezetője és Sin József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke. Kitérnek arra is, hogy jelen volt a tanácskozáson Oleg Luksa, annak a kárpátaljai központnak a szakértője, amely a közigazgatási reform itteni lebonyolításáért felelős. Szintén ott volt a KHÖT rendezvényén Szalipszki Endre beregszászi és Buhajla József ungvári főkonzul.

Az ukrán szemszögű tudósításon túl talán még érdekesebb egy pillantást vetni a cikkhez írt hozzászólásokra: 

Van, aki azt írja, a honlapnak nem cikket kellett erről a tanácskozásról írni, hanem az ott történteket haladéktalanul jelenteni a titkosszolgálatnak. A legtöbb kommentelő a szeparatizmus szót emlegeti az egésszel kapcsolatban.

Vannak, akik azért mérsékeltebb, józanabb hangnemet ütnek meg. Például egyikőjük azt írta, amennyiben az érintett 114 település referendumon mond igent erre az ötletre, akkor miért is kellene megakadályozni.

Másvalaki szerint, ha Putyin orosz elnöknek sikerült harc nélkül visszavennie a Krímet, s folyamatban van a Donbász vidékének bekebelezése is, akkor a magyaroknak miért ne sikerülhetne visszavenni őseik földjét.

Van, aki megérti az egy tömbbe vágyó magyarokat, mert így talán jobb gazdasági helyzetbe kerülhetnének, de nem arról van szó, hogy szeretnének elszakadni Ukrajnától, csupán annak határain belül kicsit másként képzelik el életüket, jövőjüket.

Olyan is akad, aki azt írja, a magyarok már rég kinézték maguknak ezt a vidéket, de nincs rájuk szükség, mert amikor ők voltak ezen a földön a gazdák, az nem sok jót hozott az itt élőknek. Bohócok! Az egyik véleményírónak ez a kifejezés jutott eszébe, elolvasva a magyar járásról szóló beszámolót.

Nemes István