Mi lesz a pénzünkkel?



Vajon az előttünk álló év végi ünnepek miként befolyásolhatják a valutamozgást Ukrajnában, azon belül is főként Kárpátalján. Ennek a kérdésnek próbált utána járni a Kárpáti Igaz Szó.

A lap újságírója Bacsó Róbert közgazdászt kérdezte arról, miért tapasztalható nagy árrés a forint vétele és eladása között.

„A különbözet változó, már ami a pénzintézeteket és a településeket illeti. Múlt hét pénteki adat szerint Beregszászban ez 2 hrivnya (1000 forint 84,5–86,5 hrivnya) körül mozog, ami teljesen normális. Úgy vélem, Csapon is más a helyzet, mint a megyeszékhelyen, ahol a 8 hrivnyás különbség már spekulatív árrésnek minősül. Ungváron egyébként nincs akkora kereslet a forint iránt, mint a két határ menti városban. A Vérke- és a Tisza-parti településen azért is kisebb a különbözet, mert sokkal több pénz forog kézen. A vétel és eladás közötti eltérés általában 5 százalék körüli szokott lenni. Ez a pénzintézet nyeresége.” – nyilatkozta a szakértő.

A forintról elmondta továbbá: „A magyar fizetőeszköz menedékvaluta státusza teljes mértékben helytálló, a világpiacon magasabb iránta a kereslet. Ebben az is közrejátszik, hogy az anyaországban rendkívül alacsony az infláció, az utóbbi két-három évben a Központi Statisztikai Hivatal szerint nulla százalék körüli. Ez azért fontos, mert a befektetők olyan valutába helyezik a pénzüket, amelynek értéke nem csökken, vagy legalábbis csak jelentéktelen mértékben. A Kárpátalján élő emberek különböző okokból szereznek be forintot. Ezek egyike a magyarországi karácsonyi és újévi akciók, amelyek az itteni fizetőképes vásárlókat is vonzzák. Másrészt nem szabad elfeledkezni arról, hogy sok honfitársunknak van olyan jövedelme – gondoljunk például a vendégmunkásokra stb. –, amelyet forintban kap. Teljesen érthető, ha azt nem kívánja más valutára, például dollárra vagy euróra átváltani, már csak a jelenlegi árfolyamok miatt sem.”

„Az ukrán fizetőeszköz sorsa attól függ, milyen megállapodást köt a kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Magyarán szólva az a kérdés, az ország megkapja-e a következő hitelrészletet vagy sem. Az Ukrán Nemzeti Bank tartaléka jelenleg sem felel meg az IMF által előírt kritériumoknak, mert alacsonyabb az elvártnál, ám ha lesz folyósítás, feltölthetik a készletet. Év végén azért is nő meg a deviza iránti igény, mert vissza kell fizetni bizonyos kölcsönöket vagy törleszteni kell azok kamatait. A bankközi piacon ezért kereslet és kínálat szempontjából is megjelentik a valuta. Ilyenkor részben felerősödik a spekulatív jellegű vásárlás is, de ez attól is függ, Kijev mennyire gyorsan s konstruktívan kap támogatást a valutaalaptól. Az ukrán nemzeti fizetőeszköz az elmúlt időszakban gyengült a többi valutához képest. Ez a folyamat folytatódhat, de jelen pillanatban úgy tűnik, nem lesz nagymértékű.” – nyilatkozta Bacsó Róbert.