Sok minden változik 2016-ban



Hamarosan tárgyalni fogja a 2016-os költségvetést és az új adóügyi törvényt a kijevi parlament. Annak egyes részleteiről már írtunk, de most még több információ látott napvilágot a Szehodnya napilapnak köszönhetőn.

budzse

Maguk a sarokszámok nem sokban módosulnak a 2015-ös évhez képest. Jövőre a büdzsé 601,43 milliárd hrivnya bevétellel számol, és 674,08 milliárd hrivnya kiadással. Összehasonlításul: az idén 598,21 milliárd és 673,97 milliárd szerepelt a két oldalon.

Kijevben úgy kalkulálnak, hogy éves átlagban 24,1 hrivnya lesz a dollár árfolyama, és 12 százaléknál nem lesz magasabb az infláció. Ennek megfelelően 12 százalékkal szeretnék emelni a nyugdíjakat és a közszférában a béreket. Volt egy olyan javaslat, hogy ezt rögtön januártól életbe léptetik, de most már csak úgy tervezik, hogy két lépésben kerül sor erre a minimális emelésre, az első fázisban májustól, majd pedig már csak decembertől. Az Euromajdan óta először lehet számítani némi gazdasági bővülésre, ezt 2 százalékra becsülik a gazdasági szakemberek.

Amennyiben a parlament ezt a tervezetet fogadja el, amire jó esély van, akkor megváltoznak az adózási szabályok is. Csökken a munkáltatók terhe, ugyanis a béreket terhelő 41 százalékos egységes szociális járulék helyett csak 20 százalékot kell 2016-tól fizetni. Ezt azonban a béreken nem érezzük meg, mert ezt az adót kizárólag a munkáltató fizeti. A kisjövedelműek ezentúl nem fognak jövedelemadót fizetni a keresetük után. Ez azokat érinti, akiknek a bruttó fizetése kevesebb a minimálbér háromszorosánál, 4134 hrivnyánál. Akinek ennél több, az viszont a jelenlegi 15 százalék helyett 18 százalékot fog adózni. A 1,5 százalékos hadiadó ellenben érvényben marad.

Rosszul járnak a káros szenvedélyek hódolói. Emelkedni fognak a jövedéki adóterhek, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy átlagosan a mostani 55-ről 70 hrivnyára nő egy palack vodka ára, a sör 8-ról 10-re, míg a cigaretta 15-ről 18-ra.

A várható adóbeli változások miatt félő, hogy tovább nőhet az állami nyugdíjalap hiánya. Ebben az esetben az államnak még többet kell dotálnia, de a másik oldalon meg abban bíznak, hogy a munkáltatókra nehezedő terhek csökkentése miatt több fizetés fog kifehéredni, azaz több bevétel folyhat be a költségvetésbe.