A 2016-os költségvetés legfontosabb tudnivalói



Amint arról már hírt adtunk, a Legfelső Tanács hosszas, éjszakába nyúló vita után, a katolikus szenteste éjszakáján 263 igen vokssal elfogadta Ukrajna jövő évi költségvetését.

Azt mindenki elismeri, messze nem tökéletes a büdzsé, de feltétlen szükség volt rá, mert különben abbamaradt volna a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelezési programja, s eleve, káosz várt volna az országra. Petro Porosenko elnök azzal is fenyegette a képviselőket, hogy kudarc esetén akár előrehozott parlamenti választásokat is tartottak volna.

Nézzük a büdzsé legfontosabb tudnivalóit. A tervezet kidolgozói 12 százalékos inflációban bíznak, és 2 százalékos gazdasági bővülést remélnek, miközben a dollár árfolyamát 24,1 és 24,4 hrivnya közé tették. A 12 százalékos inflációt követve ilyen mértékben tervezik emelni a nyugdíjakat és a minimálbért. Két lépcsőben, májustól, és majd csak decembertől ismét.

Meg kell említeni, hogy tavaly, amikor az idei költségvetést elfogadták, előzetesen 13 százalékos inflációval és 17 hrivnyás dollár-árfolyammal számoltak. Azonban már februárban módosítani kellett, akkor 26 százalékra tették az inflációs várakozást, és a dollár árfolyamát is magasabban vették alapul, de még így is alatta maradtak a valós szinteknek. Arra vonatkozó garancia most sincs, hogy a költségvetésben lefektetett számok így is alakulnak majd.

A 2016-os büdzsé 595,1 milliárd hrivnya bevétellel és 684,5 milliárd hrivnya kiadással számol. A költségvetési deficit 83,69 milliárd hrivnya, ami a GDP 3,7 százalékának felel meg. A mínuszt a privatizációból befolyó pénzekkel és külföldi hitelekből fedezné a kormány, azaz tovább tart az ország eladósítása.

A jelenlegi 1330 hrivnyás létminimum-határt az év végéig 1496 hrivnyára emelnék. Ez lekövetné az infláció mértékét. 2015-ben egyszer volt csak emelés, átlagosan 13 százalékos, miközben a pénzromlás 2015-ben meghaladta az 50 százalékot is.
A GDP 5 százaléka megy el a védelmi kiadásokra, ami 113,6 milliárd lehet szemben az idei 100 milliárddal. Mintegy 40 milliárd hrivnya pluszra számíthatnak a helyi költségvetések, melyek további 13 milliárddal gazdagodhatnak az új adóügyi törvények miatt is. 35 milliárd van előirányozva a rezsitámogatásra, ez az idén 24,4 milliárd volt.

S ha már az adóknál tartunk. 2016-ban jelentős mértékben átalakulnak az adózási formák. Ugyan az áfa és a nyereségadó végül is változatlan maradt, de a személyi jövedelemadó egysávos lesz és csökken a munkáltatókat terhelő adó is. Eddig jövedelemtől függően 15 é 20 százalék volt a személyi jövedelemadó, most mindenki 18 százalékot fog adózni. A munkáltatókat terhelő 41 százalékos egységes szociális járulékot 22 százalékra vitték le. Ettől két dolgot remélnek: egyrészt, hogy több fizetés így kifehéredik a szürkegazdaságból, másrészt pedig, hogy a munkaadók az így megspórolt pénzt az alkalmazottaik béremelésére fordítják.

Az egységes adót fizető magánvállalkozókat érintő adózás nem változik, de ezt a kedvezményes lehetőséget kevesebben vehetik igénybe. 20 millióról 5 millióra csökkentették a határt, tehát csak azok a vállalkozók élhetnek majd vele, kiknek évi forgalma nem több 5 milliónál.
Az 1 millió hrivnyánál drágább autók tulajdonosai is fizetni fognak luxusadót, az ingatlanadó pedig csak azokra vonatkozik, kiknek lakása 300 négyzetméteresnél nagyobb, avagy háza 500 négyzetméternél.

Drasztikusan megemelték a jövedéki adókat. Az égetett szeszes italok adója 50 százalékkal nő, a söré és a boroké 100 százalékkal, a gyenge alkoholos italoké pedig 300 százalékkal. Az üzemanyagok adója 13 százalékkal emelkedik áprilistól.
Akinek a nyugdíja meghaladja a 3990 hrivnyát, abból 15 százalékot adózni kell majd.