Nehéz, de sikeres évet tudhat maga mögött a kárpátaljai magyarság



A kelet-ukrajnai háborús helyzet és az országot sújtó gazdasági válság ellenére viszonylag sikeres múlt évet tudhat maga mögött a kárpátaljai magyarság, mindenekelőtt az anyaország hathatós támogatásának köszönhetően.

ukran_magyar

A százötvenezerre becsült kárpátaljai magyar közösség 2015-ben a legnehezebb időszakát élte át a – számára a teljes férfilakosság deportálásával és ezrek pusztulásával zárult – második világháború után. A 2014-ben kirobbant kiterjedt kelet-ukrajnai harcoknak véget vető második minszki megállapodás 2015. februári megkötéséig a hadköteles kárpátaljai férfiakat és családjaikat – más nemzetiségű társaikhoz hasonlóan – elsősorban az foglalkoztatta, hogyan kerülhetnék el a két szláv nemzet gyilkos küzdelmében való részvételt.

Nagyon sok kárpátaljai férfi, köztük sok magyar külföldön keresett menedéket az ukrán hadseregbe történő behívás elől. Az ukrán nemzeti valuta februári-márciusi hatalmas mértékű leértékelődése következtében sok kárpátaljai magyar munkavállaló a családjával együtt áttelepült az anyaországba. Jellemző, hogy az 1990-es évek első fele óta először fordult elő tanárhiány a magyar tannyelvű kárpátaljai iskolákban.

Az anyaország igen szerteágazó támogatásának és szolidaritásának köszönhető, hogy 2015-ben nem vált kritikussá a kárpátaljai magyar közösség helyzete. A magyar kormánypártok, valamint ellenzéki pártok, a civil és segélyszervezetek, egyházak, önkormányzatok rendszeressé vált támogatása nagyban elősegítette, hogy az év második felére konszolidálódott a kárpátaljai magyarság állapota. Ugyancsak jelentős segítséget jelentett a közösség megmaradása szempontjából fontos kárpátaljai magyar iskolai, óvodai, szakiskolai pedagógusoknak, lelkészeknek, hitoktatóknak, magyarul beszélő orvosoknak, egészségügyi szakembereknek nyújtott fizetés-kiegészítő magyar kormánytámogatás. Humanitárius szempontból az év egyik legjelentősebb eseménye volt, hogy háromezer kárpátaljai magyar iskolás nyaralhatott az anyaországban a magyar kormány támogatásával, az Erzsébet-program keretében.

Ukrajnában párját ritkítja az a támogatás, amelyet az Európai Unió Keleti Partnerség Programja keretében a Külügyminisztérium nyújt a kárpátaljai magyar oktatási és művelődési intézmények épületeinek korszerűsítéséhez. Az eurómilliós projektnek köszönhetően idén is több tucat magyar iskola, óvoda és közintézmény újult meg, vált komfortosabbá.

Januárban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter járt Ungváron és Beregszászon, jelezve: a magyar kormány figyelemmel kíséri az Ukrajnában akkoriban elrendelt katonai sorozás menetét, és azt, hogy a magyarok összlakosságon belüli arányánál nagyobb mértékű behívás ne történhessen meg. Rajta kívül sok miniszter, államtitkár és más magas rangú kormánytisztviselő kereste fel a múlt esztendőben Kárpátalját.

A múlt év országos és nemzetközi visszhangot keltett tett ukrajnai eseménye volt a Jobboldali Szektor (PSZ) szélsőséges szervezet fegyveresei és egy ellenzéki kárpátaljai parlamenti képviselő emberei között július 11-én Munkácson – feltételezések szerint a csempészpiac felosztása miatt – kirobbant, több halálos áldozatot követelő fegyveres konfliktus. Ennek következményeként az ukrán elnök Hennagyij Moszkal rendőrtábornokot nevezte ki Kárpátalja – ugyanezen tisztséget korábban már betöltő – kormányzójává azzal a megbízással, hogy szorítsa vissza a térségben évtizedek óta folyó csempészetet, és – ezt nem kinyilatkoztatva – korlátozza a régió legbefolyásosabb oligarcha politikusának, a munkácsi illetőségű Viktor Balogának a hatalmát.

Mind magyar, mind ukrán szempontból az elmúlt két évtized legnagyobb feltűnést keltő politikai eseményének számít a kárpátaljai magyar közösség sikere az október 25-i ukrajnai helyhatósági választásokon. Az egymással több mint másfél évtizede viaskodó két magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) szeptemberben kötött választási megállapodásának köszönhetően a kárpátaljai magyarság meghatározó választási eredményeket ért el mind települési, mind járási, mind pedig megyei önkormányzati szinteken, és ezáltal megkerülhetetlen döntéshozatali tényezővé vált.

A meghatározó szerephez jutott kárpátaljai magyar szervezetek hivatalosan is bejelentették másfél évtizeddel ezelőtt megfogalmazott igényüket egy – az ukrán alkotmánnyal és törvényekkel teljes összhangban lévő – eddig is létező, de a jövőben a tömbmagyarság valamennyi települését magában foglaló – magyar többségű járás és egy önálló, a hatályos ukrán törvényeknek megfelelően működő magyar tankerület létrehozására.

A kárpátaljai magyarság óvatosan megfogalmazott, az Ukrajnában napirenden lévő közigazgatási reformok és decentralizáció elveinek legmesszebbmenőbb módon eleget tévő önkormányzatiság-igénye negatív visszhangot váltott ki az ukrán médiában. Választási sikerei miatt a kárpátaljai magyarságot a kijevi ukrán médiumok minden alap nélkül azzal gyanúsítják, hogy szeparatista álmokat dédelget.

mti nyomán