Erőfitogtatás Kelet-Ukrajnában



Az elmúlt hetekben ismét mélyült a fegyveres konfliktus Kelet-Ukrajnában. A harcok sújtotta Luhanszk megye kormányzója szerint viszont pusztán arról van szó, hogy az Oroszország által támogatott felkelők erőt próbálnak demonstrálni a következő minszki tárgyalások előtt.

kelet

Heorhij Tuka, a kelet-ukrajnai megye ukrán fennhatóság alatti részének kormányzója erről csütörtökön egy interjúban beszélt. Véleménye szerint Oroszország nem képes “két fronton” – Szíriában és Ukrajnában – “háborút folytatni”. Emlékeztetett arra, hogy a Kreml Kijevtől követeli az ukrán alkotmány módosítását. Azt akarja, hogy vegyék bele az alaptörvénybe a kelet-ukrajnai területek különleges jogállását, így biztosítva autonómiát a térségnek.

Más részről a kormányzó szerint a támadásokkal a felkelők válaszcsapásokat igyekeznek kiprovokálni az ukrán fegyveres erőkből, hogy utána Kijevet vádolhassák a konfliktus kiélezésével.

Csütörtöki kijevi jelentések szerint előző nap egy ukrán katona vesztette életét és három sebesült meg a kelet-ukrajnai harcok övezetében. A hadműveleti parancsnokság napi összesítésében arról számolt be, hogy a szakadárok 50-szer nyitottak tüzet az elmúlt nap során az ukrán fegyveres erők állásaira. A leghevesebb támadásokat Donyeck és az onnan mintegy 50 kilométerre északra fekvő Horlivka környékét érték.

Közben Alexander Hug, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelői küldöttségének helyettes vezetője csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a felkelők szisztematikusan akadályozzák a missziója tagjainak szabad mozgását. Példaként említette, hogy a héten az úgynevezett Donyecki Népköztársaság nem engedélyezte a megfigyelőknek, hogy belépjenek területére a megye déli részén, Mariupol Azovi-tengerparti kikötőváros térségében lévő Kominternove településnél. Szavai szerint előző nap pedig “valaki rálőtt” az EBESZ egyik pilóta nélküli felderítő repülőgépére, a Luhanszk megyei szakadár terület fölött.

Denisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság egyik politikai vezetője azzal magyarázta az EBESZ-megfigyelők mozgásának korlátozását, hogy az ő biztonságuk érdekében teszik. Megfogalmazása szerint óvják őket, hogy “ne kerüljenek az ukrán fegyveres erők tüze alá”.

 

mti