Az EBESZ aggódik a NATO-orosz viszony miatt



Szétzilálódik a fékeknek és az ellensúlyoknak az a rendszere, amely fenntartja a NATO és Oroszország közötti hatalmi egyensúlyt – jelentette ki egy interjújában az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkára.

Lamberto Zannier mint a világ legnagyobb kormányközi biztonságpolitikai szervezetének, ennek keretében a NATO-orosz katonai megállapodások betartását felügyelő szervezetnek a vezetője a Financial Times című brit napilapnak nyilatkozott.
Osztva Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök azon hétvégi kijelentését – amelyet a müncheni biztonságpolitikai fórumon mondott -, hogy “gyorsan sodródunk egy új hidegháború korszaka felé”, Zannier kijelentette, hogy szerinte a helyzet sok tekintetben még rosszabb. “Fokozatosan elveszítjük azokat az eszközöket, és feladjuk azt a fajta logikát, amelyeknek a hidegháború idején még a birtokában voltunk. A szándék még megvan, hogy tartsuk magunkat az egyezményes viselkedésformákhoz, de ha ezeket is elhagyjuk, akkor már nem lesznek szabályok” – szögezte le a főtitkár.
Az EBESZ felügyeli, hogy a NATO-tagországok és Oroszország betartja-e azokat a hidegháborús szerződéseket és mechanizmusokat, amelyek az európai katonai támaszpontokra, csapatvezénylésekre és gyakorlatokra vonatkoznak. Moszkva tavaly a NATO állítólagos provokációira hivatkozva egyoldalúan felmondta az Európai Hagyományos Erőkre (CFE) vonatkozó szerződést, amelynek a megvalósítását az EBESZ segíti. A CFE maximálja, hogy egyes meghatározott területeken hány gyorsan bevethető katona állomásozhat. Bár a NATO mindig tartotta magát a szerződés betűjéhez, értelmezési vitát kezdett róla, hogy forgórendszerben – és ezzel kijátszva az állandó létszámra vonatozó szabályt – több ezer további katonát állomásoztathasson az Oroszországhoz közeli kelet- és közép-európai országokban – írta a lap.
Zannier figyelmeztetett, hogy az ehhez hasonló, régóta fennálló megállapodások sorozatos figyelmen kívül hagyása súlyos konfliktusok kockázatát rejti magában Európára vagy annak perifériájára nézve, mert nehezebb azokat előre látni, illetve megoldani.
A NATO terjeszkedése és rakétavédelmi tervei, valamint Oroszország növekvő harciassága miatt a NATO-orosz viszony évek óta folyamatosan romlik. A krími helyzet és a kelet-ukrajnai válság miatt pedig már majdnem teljesen tönkrement.
A főtitkár “egy súlyosabb betegség egyik tünetének” nevezte az európai biztonságot gyengítő ukrajnai konfliktust. “Van egy vonulat, amely az európai architektúra fejlődésével, az EU és a NATO bővítésével kapcsolatos, és amelyet Oroszország az elmúlt két évtizedben úgy értelmezett, mint egy nem feltétlenül barátságos történet részét” – mondta Zannier.
A főtitkár felszólította a nyugati országokat, hogy “térjenek vissza az alapokhoz az Oroszországgal fennálló párbeszédben”, és figyelmeztetett: a jelenlegi feszültség árthat a biztonsági intézkedések és annak, hogy a szabályok helyreállítása sikeres legyen. “Nem vagyok biztos abban, hogy a megfelelő közös szellemi állapotban vagyunk ahhoz, hogy leüljünk és kidolgozzunk egy új CFE-szerződést. Eltérő a helyzetünk, az oroszok a székükben hátradőlve vizsgálnak különböző elképzeléseket, de nem kapunk tőlük egyetlen bátorító jelzést sem” – mondta Zannier.
A hadgyakorlatok átláthatóságát szabályzó bécsi dokumentum felülvizsgálatáról szóló első megbeszélések is nehéznek bizonyultak Moszkvával – tette hozzá.
Nehéz az egyeztetés minden egyes ügyben Oroszország és a NATO vezetői között, mert “külön világban élnek”. “Nagyon különböző a jövőképük, és nagyon nehéz közös nevezőt találni. Monológból sok van, párbeszédből kevés” – jelentette ki Lamberto Zannier.
Forrás: MTI