1400 milliárd euróba kerülhet Schengen összeomlása



Egy német tanulmány szerint a szabad mozgást biztosító schengeni övezet összeomlása akár 1400 milliárd eurós veszteséget is okozhat az Európai Uniónak a következő tíz év során.

A Bertelsmann Alapítvány megbízásából készült tanulmány hétfőn ismertetett eredményei szerint a határellenőrzések visszaállításával számoló legrosszabb forgatókönyv esetén az importárak 3 százalékkal emelkednek, ami a 28 tagú uniónak a 2016 és 2025 közötti években összesen 1400 milliárd euró többletköltséget okozna.

Ez az összeg az EU éves hazai össztermékének (GDP) majdnem 10 százalékára rúg.

A legnagyobb euróövezeti gazdaságnak, Németországnak 235 milliárd euróba, a második számú gazdaságnak, Franciaországnak pedig 244 milliárd euróba kerülne a szabad mozgás megszüntetése.

Még legjobb esetben is, ha az import csak 1 százalékkal drágul, az uniós tagállamoknak 470 milliárd eurója bánná a schengeni övezet felszámolását. Ezen belül Németország 70 milliárd, Franciaország pedig 80 milliárd eurós többletköltséggel számolhat.

Az Európai Unió éves GDP-je nagyjából 15 ezer milliárd euró, Németországé pedig több mint háromezermilliárd euró.

„Ha Európában visszaállítják a határellenőrzést, a már amúgy is gyenge növekedés további nyomás alá kerül” – figyelmeztetett Aart De Geus, a Bertelsmann Alapítvány elnöke.

A több mint 30 évvel ezelőtt aláírt schengeni egyezmény alapján megteremtett övezethez jelenleg 26 ország tartozik, közülük 22 tagja az Európai Uniónak. A schengeni övezethez tartozó államokban megszüntették a belső határőrizetet, az ellenőrzést a külső határokon végzik.

Az utóbbi fél év során komoly nyomás alá került a schengeni övezet az elsősorban a Közel-Keletről és Afrikából érkező bevándorlók számának rendkívül nagy mértékű megugrása miatt.

Az övezet több tagországa ideiglenes hatállyal ugyan, de visszaállította határain az ellenőrzést, hogy gátak közé szorítsa a menekültáradatot, és regisztrálni tudja az érkezőket.

A schengeni övezet megszűnése nem csak azt jelentené, hogy a személyek mozgását útlevélhez kötik és ellenőrzik. Az ellenőrzések visszaállítása együtt járna a határokon átnyúló áruszállítás idejének hosszabbodásával, ami növelné a vállalatok költségeit, és végső soron áremelkedésekben csapódna le a fogyasztók számára.

A schengeni övezet összeomlása többletköltséget jelentene az övezeten kívüli országoknak is. Az Egyesült Államok 91 milliárd, Kína pedig 95 milliárd eurót veszíthetne rajta a következő tíz év során még legjobb esetben is, a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása pedig akár 268 milliárd, illetve 280 milliárd euróra is emelheti a többletköltségeket.