A brüsszeli csúcson lezártnak nyilváníthatják a nyugat-balkáni útvonalat



Lezártnak nyilváníthatják a nyugat-balkáni migrációs útvonalat az európai uniós tagországok állam- illetve kormányfői a hétfői brüsszeli csúcstalálkozójukon – jelentették német források a találkozó tervezett zárónyilatkozata alapján.

A Bild című lap és a dpa hírügynökség egybehangzó értesülése szerint a tervezett dokumentumban az áll, hogy az

“illegális migráció megáll a nyugat-balkáni útvonalon. Ez az útvonal le van zárva.”

A tagállami vezetőkből, a testület és az Európai Bizottság elnökéből álló Európai Tanács nem hivatalos ülésén elfogadandó nyilatkozat tervezetében a Bild szerint egyebek mellett az is szerepel, hogy a tagállamok és az uniós intézmények Görögországot a területén rekedt menedékkérők ellátására előirányzott 700 millió eurós támogatás mellett szakemberekkel is segítik, és nemcsak azért, hogy hatékonyan működjenek az uniós menedékkérő-regisztrációs központok, az úgynevezett hot spotok, hanem azzal a céllal is, hogy Görögország biztosítani tudja a Macedóniával és az Albániával közös határát.

A menekültstátusra nem jogosult migránsokat közvetlenül Görögországból kellene kitoloncolni az unió területéről, a nemzetközi védelemre jogosult menedékérőket pedig Görögországból kellene elosztani a tagállamok között.

Ugyanakkor a 160 ezer, már az EU területén tartózkodó menekült tagországok közötti elosztásáról hozott korábbi uniós döntésről vagy Törökországban tartózkodó menekültekből szervezendő kontingensek átvételéről nincs szó a tervezetben.

Mindössze egy ajánlás áll benne arról, hogy a tagországok biztosítsanak az eddiginél több férőhelyet menekültek számára – írta a Bild.

A lap értékelése szerint a tervezett nyilatkozatból kitűnik, hogy az uniós partnerek támogatni kívánják Athént, de csak azzal a céllal, hogy elnéptelenedjék a nyugat-balkáni migrációs útvonal és Görögországból egy “giga-hot spot” legyen, ahol intézik a Törökországból érkező menedékkérők ügyeit és visszatoloncolják a gazdasági menekültnek minősített – védelemre nem jogosult – kérelmezőket.

Ez azt jelenti, hogy nem valósul meg Angela Merkel német kancellár eredeti válságkezelő terve, amelynek központi eleme a menekültkontingensek átvétele Törökországtól és szétosztása az uniós tagállamok között, de nem is a “keményvonalas” magyar miniszterelnök, Orbán Viktor álláspontja érvényesül, hanem inkább Werner Faymann osztrák kancelláré – írta online kiadásában a Bild.

Angela Merkel német kancellár az utóbbi napokban többször jelezte, hogy Németország nem szállítja területére a görög-macedón határ lezárása miatt Görögországban rekedt menekülteket. Legutóbb a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban megjelent interjúban beszélt erről, hangsúlyozva, hogy Görögország támogatást kap az uniós partnerektől és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától (UNHCR), ezért a görögországi helyzetet nem lehet összehasonlítani a tavaly nyáron Magyarországon kialakult helyzettel.

Hozzátette:

bizonyára sok menekült csalódott, amiért “nem tudnak oda utazni, ahova akarnak”, az EU-ban azonban egyetértés van abban, hogy senkinek sincs joga megválasztani, hogy mely tagországban kíván menedékkérelmet benyújtani.

A kancellár hangsúlyozta: az a legfontosabb, hogy a menekültek testi épségét és életét nem fenyegeti veszély Görögországban, és a görög hatóságok európai partnereikkel együtt segíteni akarnak nekik.

Arra a felvetésre, hogy a menekülteket Magyarországon sem fenyegette akut veszély tavaly nyáron, a német kancellár azt mondta: “éppen ellenkezőleg, az egy potenciálisan rendkívül veszélyes helyzet volt”, mert Budapesten eladtak Ausztriába és Németországba szóló menetjegyeket a menekülteknek, akik így abban bíztak, hogy elutazhatnak, másnap viszont azt hallották, hogy megtiltották nekik a felszállást azokra a vonatokra, amelyekre jegyet váltottak, vagy pedig elhagyhatták vonattal Budapestet, abban a hitben, hogy eljutnak Ausztriába és Németországban, de azt tapasztalták, hogy a szerelvényeket 30 kilométer után egyszerűen leállítják.

Mindennek következtében

a “bizalom megsemmisült”, és a menekültek elindultak gyalog az autópályán

– fejtette ki Angela Merkel.

Több német lap irányváltásként értékelte, hogy Angela Merkel és kormánya a tavaly szeptemberi magyarországi helyzettel ellentétben ezúttal nem döntött a “zsákutcába került” menedéket kereső emberek átvétele, befogadása mellett.

Például a Der Spiegel című hírmagazin a hétvégi számában azt írta, hogy Angela Merkel az elszigetelődés elkerülése céljából az utóbbi napokban és hetekben jelentősen átalakította válságkezelési politikáját, a menekültek tagállamok közötti elosztása helyett a külső határok védelmére helyezi a hangsúlyt, és a berlini kancellári hivatalban senki nem beszél a Görögországban rekedt menekültekkel kapcsolatban egy olyan “humanitárius gesztusról”, amely a Magyarországon rekedt emberek befogadása volt tavaly szeptemberben.

A görög-macedón határon veszteglő emberek átszállítása Németországba a német belpolitikai helyzet miatt fel sem merül a kancellári hivatalban. A görög-macedón határon fekvő Idomeninél kialakult helyzetet pedig a határlezárások politikájának kudarcaként értelmezik, holott ez a helyzet előnyös Merkelnek, hiszen a Németországba érkező menedékkérők száma jelentősen csökkent.

Ezt azonban a kancellári hivatalban senki nem akarja nyíltan kimondani. Nem úgy, mint Horst Seehofer bajor miniszterelnök, aki a Der Spiegelnek nyilatkozva aláhúzta, hogy a balkáni migrációs útvonal lezárása “fordulat a menekültpolitikában”, és ennek “haszonélvezője Németország”.

mti