A szlovák lapok előre hozott választás előszeléről írnak



Egybehangzóan komoly meglepetésként értékelik a hét végi szlovákiai parlamenti választások eredményeit a hétfői szlovák lapok, amelyek jelentős része szerint a voksolásnak nincs valódi győztese, s a kialakult erőviszonyok komoly esélyt adnak az előrehozott választásoknak.

szlovakia

“Ezeken a választásokon senki nem nyert. Mindenki csak veszített” – szögezi le Peter Javurek, a független pozsonyi Pravda kommentátora. A “Kemény pofon” című cikk szerzője a parlamentbe jutott újonc pártokra utalva rámutat: a voksolás olyan személyeket juttatott a szlovák politika színpadára, akik sikerüket rendszerellenességre és kiszámíthatatlanságra alapozták. Megjegyzi: a hagyományos szlovákiai politikai osztály kemény pofont kapott, s tekintettel az első választók preferenciáira, a jövőben az első számú feladat az lesz, hogy ez a pofon ne alakuljon át kiütéssé.

A Pravda egy másik,

“Márciusi beégés” című cikkében előre hozott választásokat valószínűsít. A cikk írója szerint nem az a kérdés, hogy sor kerül-e az előre hozott választásokra, hanem az, hogy ennek szükségességét még a kormányalakítás előtt elismerik az új parlamentben, vagy csupán egy “fenntarthatatlan kormány” kipróbálása után.

Nem csupán a Marián Kotleba és Boris Kollár vezette pártok parlamentbe jutása lett a felsülés jelképe – az a türelmét vesztett választó frusztrációjának, illetve remény- és bizalomvesztésének eredménye -, hanem az is, hogy a politikusok elfeledkeztek a választókról és az elit valóságtól elrugaszkodott bábjaivá váltak – szögezi le főszerkesztői kommentárjában a Hospodárské Noviny (HN) című szlovák gazdasági-közéleti napilap.

Ivan Miklos volt pénzügyminiszter a HN-ban megjelent “Senki nem nyert, Szlovákia veszített” című írásában úgy vélekedik: a gyengébb eredményt elért Most-Híd és a parlamenti újonc Háló kampányuk során hasonló hibát követtek el, mint Robert Ficóék. Míg az előbbiek nem határolódtak el olyan látványosan Fico kormánypártjától, mint a liberálisok és Igor Matovic populistái, akiknek emiatt is sikerült jól szerepelniük, addig Fico pártja migránsellenes populizmusára fizetett rá, mert ebben a témában nem tudta hatékonyan felvenni a versenyt Kotlebáék szélsőjobbos pártjával.

Március ötödike töréspont volt, szétrobbant az a politikai rendszer, amely születésétől kezdve a szlovák demokrácia bölcsője volt, s a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Kereszténydemokrata Unió – Demokrata párt parlamentből történő kiesése végleg lezárta a rendszerváltoztatás politikusainak és ideáiknak a korszakát – szögezi le véleménycikkében Peter Schutz, a liberális Sme kommentárírója. “A választók válságba vitték a demokráciát” című írásában Schutz a voksolás eredményéről úgy vélekedik: az egy olyan világ üzenete, ahol releváns információforrásnak számítanak a szociális hálókon terjedő közlések. Leszögezi:

egy most megmutatkozott valóságban a választók akaratának respektálásáról beszélgetni a demokrácia önmegsemmisítő gombja irányába tett lépéssel ér fel.

“Szlovákia szembeköpte magát, sötét kiszámíthatatlan időszak következik” – írja főszerkesztői kommentárjában a magyar nyelvű pozsonyi Új Szó, kiemelve: a voksolás eredményeivel az ország pont akkor változtatta “sekélyessé, bulvárossá, szélsőségessé, ostobává” a politikai teret, amikor Szlovákia az EU soros elnöke lesz.

“Neonácikat és celebeket bízott meg a nép, hogy döntsön a sorsáról, hogy törvényeket hozzon, és azokkal meghatározza mindennapjait. Döbbenet, csend, értetlenség” – jegyzi meg a “Megalázott ország” című cikk írója, Boris Kollár vállalkozó és Marián Kotleba parlamentbe jutására utalva.

mti