Kettős ünnep Haláboron



Hétfőn kettős ünnepet ülhettek a beregszászi járási kis település, Halábor lakói: méltatták az 1848-as forradalom és szabadságharc 168. évfordulóját, illetve falunévtábla-avatáson is részt vehettek.

Az ünnepség a helyi általános iskolában vette kezdetét, ahol a gyerekek megható, és színvonalas előadást tartottak a 168 évvel ezelőtti eseményekről. A rendezvény a falu határában lévő táblánál folytatódott – írja a TiszaNews. A vendégeket — akik között ott volt Horváth László, a Beregszászi Járási Tanács alelnöke, az UMDSZ járási elnöke, Bakancsos László, az UMDSZ ügyvezető alelnöke, Kádár Szilvia, a KMKSZ helyi elnöke, Szabó Lajos mezővári vállalkozó — Tóth Győző, járási képviselő köszöntötte. Az UMDSZ helyi szervezetének elnöke köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részt vállaltak a falunévtábla létrehozásában, kiemelten Tóth Béla egykori polgármesternek, aki kezdeményezte az ügyet. – Jó dolog, hogy van mit ünnepelnünk a nem túl könnyű időkben is. És az is örömteli, hogy egy olyan csapat állt össze, amely a nehéz munkától sem hátrál meg. Azt kívánom, a mai nap jelezze, hogy Halábor egy ősi magyar falu, amelyet becsületes, munkaszerető emberek lakják — húzta alá Tóth Győző.

halabor3

Károlyi József református lelkipásztor elmondta, a falunévtáblán szép, magyar betűkkel van írva:

Isten hozta!

Nem véletlen, hogy ezek a szavak szerepelnek rajta. Ez azt jelképezi, hogy Halábor közössége is Istenre figyel, tőle kéri a bölcsességet, az erőt és a reménységet ahhoz, hogy ne veszítse el az erejét, a hitét, a reménységét abban, hogy soha nem szabad feladni.

Murányi Levente, az ’56-os Pesti Srácok Intézet igazgatója, az 1956-os forradalom szabadságharcosa a rovásírás történetéről, alakulásáról, sorsáról szólt. Örömmel konstatálta, hogy immár Halábor névtábláján is olvasható a több ezer éve létező rovásírás is.

halabor4

– 2005-ben elkezdtünk egy folyamatot, címereket próbáltunk visszaállítani. A Magyar Országos Levéltárban a régi, 1910-ben egységesített magyar pecsétek alapján kerültek helyreállításra a települések címerei. Ezt címeres zászlók követték, majd a falunévtáblák. A folyamat, sajnos, 2010-ben elakadt, és éppen ezért példaértékű, hogy ez a közösség, s az önkormányzat úgy vélte, fontos ennek a táblának itt állnia – fejtette ki Zubánics László, az UMDSZ elnöke. Hozzátette,

a szervezeteknek, pártoknak pedig feladatuk az alulról jövő kezdeményezéseket támogatni, megvalósítani.

Péter Csaba megyei képviselő kifejtette, örömteli, hogy most már megyei szinten is hallanak bennünket, magyarokat, komoly posztokat kaptunk, ami az elmúlt húsz évben elérhetetlen volt. – Sok a megoldásra váró feladat, ezért nagyon fontos, hogy továbbra is élvezhessük a támogatásukat, ugyanúgy Önök is számíthatnak a mi támogatásunkra. Úgy vélem, 1848-ban rosszabb volt a helyzet, mint most, a magyarok mégsem hagyták el szülőhelyüket, megvigyázták nekünk, kései utódoknak, amit a mi kötelességünk tovább adni gyermekeinknek. Fontos, hogy gyermekeink szülőföldjükön maradjanak, a mi felelősségünk, hogy ne vándoroljanak el. Sokan azt hiszik, hogy külföldön jobb. Ezt én nem így gondolom. Akárhová megyünk, idegenek leszünk, nem lesznek olyan szomszédaink, mint itt, akikre számítani lehet — mutatott rá.

halabor2

Az UMDP elnöke kitért a magyar állam irányából juttatott, és várható támogatásokra. A remélhetőleg hamarosan ide érkező gazdaságfejlesztési csomag például nagyban elősegíti majd a szülőföldön maradást.

Kovács Dezső, a Rovás Alapítvány képviselője az alapítvány nevében köszöntötte a résztvevőket, majd felolvasta Sípos László, a Rovás Alapítvány kuratóriumi elnökének köszöntő levelét. Végül, de nem utolsó sorban Kocsis Barnabás polgármester mondott köszönetet mindenkinek.

Az impozáns, új falunévtáblát Kocsis Barnabás és Tóth Győző leplezték le. Az ünnepség színvonalát emelte Bózsár Adrienn előadása, aki az Ungnak és Tiszának című dalt adta elő.

TiszaNews