Szekcióülésekkel folytatódik a nukleáris biztonságról szóló értekezlet



Szekcióülésekkel folytatódik pénteken a nukleáris biztonságról szóló, előző este megnyílt washingtoni csúcsértekezlet a rendezvényre meghívott ötvenhat állam-, illetve kormányfő, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök részvételével.

Az Obama elnök által helyi idő szerint csütörtök este a Fehér Házban adott díszvacsorával egy időben a külügyminisztériumban John Kerry tárcavezető látta vendégül a konferencián részt vevő külföldi kollégáit. Köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy bár a nukleáris biztonság ügye néha lassan halad, és változatlanul sok a tennivaló, “minden egyes lépés, amelyet megteszünk, távolodás a veszélyektől”.

A kétoldalú találkozók sorában Barack Obama amerikai elnök mások mellett Abe Sindzó japán kormányfővel, Pak Gun Hje dél-koreai és Hszi Csin-ping kínai államfővel tárgyalt, és találkozott Francois Hollande francia elnökkel, akiről azt mondta, hogy terrorellenes küzdelmével “felrázta az európai közösséget”.

Obama Recep Tayyip Erdogan török államfővel is tartott egy nem hivatalos találkozót. A konferenciának az ad különös aktualitást, hogy az utóbbi napok-hetek terrorcselekményei hatására a világ vezető politikusai sürgetőnek érzik a nukleáris biztonság garantálását, elsősorban annak megakadályozását, hogy terroristák kezébe kerüljenek hasadóanyagok, nukleáris fegyverek vagy “piszkos bombák” (hasadóanyagokat hagyományos töltet felrobbantásával szétszóró, sugárfertőzést okozó szerkezetek) készítéséhez szükséges anyagok.

“Tudjuk, hogy terrorista csoportokban megvan a szándék arra, hogy hozzáférjenek hasadóanyaghoz, és hogy legyen atomfegyverük”

– mondta csütörtökön Ben Rhodes, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese. A képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a Ed Royce pedig arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy az amerikai politikusok számolnak azzal: “terroristák kutatják a nukleáris létesítmények, atomerőművek gyenge pontjait szerte a világon”. Bár a 2010-ben rendezett első atomcsúcs óta jelentős előrelépés történt, még mindig sok a feketepiacon forgalomban lévő, nagyfokon dúsított urán – tette hozzá.

A szekcióüléseken olyan kérdéseket vitatnak meg, mint annak a fenyegetésnek a megelőzése, illetve minimalizálása, amelyet a nem biztonságos nukleáris anyagok jelentenek. Elemzők szerint azonban áttörés nemigen várható, hiszen két atomhatalom – Oroszország és Pakisztán – nincs jelen a washingtoni csúcsértekezleten, és nincsenek megbízható adatok a radioaktív anyagok feketekereskedelméről sem.

Az Egyesült Államok éppen a csúcsértekezlet előestéjén hozta nyilvánosságra magas fokon dúsított uránkészletének leltárát. A Fehér Ház által közölt összeállítás szerint a készlet 1996 és 2013 között 741 tonnáról 546 tonnára csökkent.

Magyarországot a csúcsértekezlet egyik kísérő redezvényén – más országokkal együtt – elismerésben részesítette az amerikai külügyminisztérium a magas fokon dúsított uránból felhalmozott készletének felszámolásáért.

A díjat a csúcsértekezlet helyszínén, a washingtoni konferenciaközpontban adta át Suzan Eisenhower, Dwight D. Eisenhower néhai amerikai elnök unokája Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek.

(Forrás: MTI)