Greenpeace: még most is elkeserítő a helyzet Csernobil környékén



Harminc évvel az ukrajnai Csernobil atomerőművében történt súlyos balesetet követően borús képet festett a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet tanulmánya a katasztrófa helyszínének jelenlegi állapotairól, és sokkal több erőfeszítésre buzdította mind Kijevet, mind a nemzetközi közösséget. A hivatalosan csütörtökön nyilvánosságra kerülő tanulmányt a dpa német hírügynökség már szerdán előzetesen ismertette.

csernobil

A környezetvédő csoport jelentésében úgy vélte, sem az ukrán vezetés, sem a nemzetközi közösség nem dolgozott ki fenntartható tervezetet a balesetben leginkább érintett zóna rehabilitálására.

A Greenpeace nyomatékosan arra szólított fel, hogy az 1986. április 26-án felrobbant 4. energiablokk építés alatt álló védőburkának elkészülését követően se hagyja egyedül a gondokkal a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) a gazdaságilag gyengélkedő Ukrajnát. A védőburok megépítése több mint kétmilliárd eurót tesz ki, és a projekthez negyven ország járul hozzá.

Tobias Münchmeyer, a Greenpeace munkatársa úgy vélte, a reaktorban keletkező, óriási mennyiségű atomhulladék biztonságba helyezése milliárdokba fog kerülni. A kelet-európai ország az oroszbarát szeparatisták és az ukrán kormányerők közt a Kelet-Ukrajnában dúló konfliktus miatt óriási pénzügyi problémákkal küzd, és ehhez adódnak hozzá a csernobili atomkatasztrófa, valamint az erőmű jelentette költségek.

Ennek ellenére Kijev úgy nyilatkozott, a katasztrófa helyszínén lévő nehézségek középtávon áthidalhatóak, sőt a jövőben természetvédelmi területet, valamint egy atomhulladék tárolására alkalmas közbenső raktárt akarnak kialakítani.

Az ukrán kormány bírálói szkeptikusan viszonyulnak Kijev terveihez, nem utolsósorban amiatt, mert a környezetvédelmi miniszteri poszt az ukrán kormányválság következtében hónapok óta üresen áll. A Greenpeace ugyancsak bírálta a tervek megvalósíthatóságát, és úgy vélte, óriási szakadék tátong a sugárterhelésről szóló kutatási eredmények és a csernobili régió kezelése között.

Az ukrajnai atomerőműben 1986-ban történt gáz- és kémiai robbanás a világ egyik legsúlyosabb atomerőművi katasztrófáját okozta, aminek következtében radioaktív stroncium-, cézium- és plutóniumfelhő borította be az északi félteke jelentős részét, egészen a brit szigetekig. Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország nyugati részének súlyosan sugárszennyezett területein több százezren kényszerültek lakóhelyük elhagyására.

A hivatalos adatok szerint a balesetnek 56 közvetlen halálos áldozata volt, és mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, aminek következtében mintegy négyezren halhattak meg rákbetegségekben. Orvosi vélemény szerint a katasztrófát követő 70 évben még 40 ezer haláleset várható.

mti