Ukrajna tönkre teheti a magyar gazdákat



Minőségi ukrán mezőgazdasági termékek áraszthatják el az unió piacát, ha Kijev és Brüsszel között megszületik a 2014 óta napirenden lévő szabad kereskedelmi egyezmény. Különösen nehéz helyzetbe kerülnek a magyar gazdák, akiknek így a belpiacon is versenyezniük kell a tőkeerős nyugati óriáscégek által a világ legjobb termőterületein, olcsó munkaerővel előállított termékekkel. A magyar kormánynak azonnal lépnie kellene, írja a Magyar Nemzet.

agrarium

Katasztrofális hatással lehet a magyar mezőgazdaságra, ha az Európai Unió és Ukrajna között létrejön a szabad kereskedelmi egyezmény – állítja Torba Tamás. A közgazdász szerint a magyar kormánynak a hazai gazdák érdekében ezért azonnal lépnie kellene. A szerződés életbelépése ugyanis létében fenyegeti a magyar mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, és hihetetlen kockázatokat rejt például azok számára is, akik hitelből vásároltak földet vagy bővítették birtokaikat. Torba Tamás úgy látja, a magyar gazdák ezzel szemben a boldog tudatlanság állapotában leledznenek.

Az ukrán mezőgazdaság adottságai ugyanis kiemelkedők. Ott található a világ legjobb termőföldjeinek (csernozjom) harmada. Ez az ország teljes területének 41 százalékát, vagyis több mint 30 millió hektárt jelent. Ez a körülmény lehetővé teszi a kivételesen nagy, akár több százezer hektár nagyságú birtoktestek kialakítását és nagyüzemi művelését. Ilyen birtokok már most is vannak, tulajdonosaik és bérlőik többsége ráadásul külföldi, például dán, szerb, svájci, orosz és ciprusi cég vagy magánszemély. Ők pedig ugrásra készen várják a piacnyitást, és ez már jó ideje így van. Mert ugyan az ukrán termőfölddel csak idén januártól lehet szabadon kereskedni, az amerikai Oakland Institute adatai azt mutatják, 2014 végén már 1,6–2,8 millió hektárnyi ukrán termőföld állt tíz nagy nyugati agráripari cég ellenőrzése alatt bérleti vagy bújtatott tulajdoni formában.

Az ukrán feldolgozóiparban is jelen van szinte az összes óriás cég (Cargill, ADM, Bunge stb.). A Monsanto és a Pioneer vetőmagtermesztésben érdekelt, és mindannyian kedvező financiális hátteret találnak tevékenységükhöz. A Bank of China például már 2011-ben 10 milliárd dolláros hitelkeretet hirdetett meg az ágazat számára, amelyből eddig körülbelül 3-5 milliárdot hívtak le, 2014 októberében pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jelentette be, hogy 10 olyan magánbefektető partnere van, amely fejenként 1 milliárd dollárral szállna be ukrán mezőgazdasági beruházásokba.

Mindez a termelési mutatókon is meglátszik. Torba Tamás emlékeztetett rá, hogy a 2014–15-ös szezonban Ukrajna volt a világ első számú napraforgóolaj-exportőre több mint 4 millió tonnával, harmadik a kukorica, negyedik az árpa, hatodik pedig a búza terén. Éves gabonafeleslege általában 50 millió tonna felett van. Már ez a néhány adat is mutatja, hogy Ukrajna tulajdonképpen agrárnagyhatalom, a nagyüzemi növénykultúrák terén versenyezni vele immáron lehetetlen. Azóta az ukrán exportcikkek piacán két jelentős változás történt. Az egyik az orosz piacról való kiszorulás, hiszen Oroszországgal szemben az EU szankciókat léptetett életbe, amelynek viszonzásaként Moszkva megszüntette az ukrán termékek importját. Az orosz piac jelenleg is zárva van az ukrán termékek előtt, azaz ugyanez a helyzet a magyar termékek esetében is.

A közgazdász úgy véli, a szabad kereskedelmi egyezmény lehetővé tenné, hogy az ukránok termékeikkel elárasszák Európát, különösen azokat a szomszédos országokat, ahol a termelés és feldolgozás költségeit sújtó adók és járulékok az ukrán árut versenyképessé teszik. – Ukrajnának az alacsony bérek, a kitűnő termőföld és a kivételesen hatékonyan termelni képes nagybirtokok hatalmas versenyelőnyt biztosítanak – különösképpen a magyar mezőgazdasággal szemben – emelte ki Torba.