Juncker üzent Orbánnak: vannak, akik csak akkor európaiak, ha elvesznek



Kockázatos idők elé néz az Európai Unió, és bár a “tökéletes Európa” utópiája valószerűtlen, a kontinens szembe tud nézni a kihívásokkal, ha észben tartja önmaga pluralizmusát, mondta csütörtökön Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Rómában az EU elődjét megalapító 1957-es Római Szerződés évfordulójára emlékező találkozón.

Hozzátette, illúzió volt az egységes államiságot mutató Európa eszméje, az “Európa-nemzet” víziója.

A találkozón szintúgy jelen lévő Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke sokkal borúsabb képet festett az EU helyzetéről. A menekültválságra utalva közölte, “hirtelen ráeszméltünk, hogy nem mindenki ért egyet vagy osztja” az unió nézeteit. Az uniós források szétosztására utalva azt mondta, vannak olyan tagállamok, amelyek teljes mértékben európaiak, amikor arról van szó, hogy elvegyenek, de amikor adni kell, akkor már csak félig-meddig érzik magukat európainak.

Tusk, anélkül hogy megnevezett volna országokat, hozzátette: sokszor az unióhoz viszonylag frissen csatlakozott tagállamok azok, amelyek “gyakran bosszantó módon” elutasítják azt, hogy közös megoldást találjanak a migrációs válságra.

Nem nehéz kitalálni, hogy Juncker és Tusk is többek között Orbán Viktorra és Magyarországra célozhatott.

Visszaemlékezve azokra az időkre, amikor a fiatal EU még csak haladt a közös piac és valuta irányában, kijelentette: korábban együtt dolgoztunk, együtt alakítottunk történelmet. “Ez teljesen eltűnt” – mondta, hozzátéve, hogy az uniós polgárok ma nem értik, mit akar az EU elérni. Ez pedig termőtalaj a populisták számára.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke arról beszélt, hogy Európa egy ígéret, amelyet azonban nem sikerült betartani. “Európa egy nap mint nap megtett, több munkahelyről, több szolgáltatásról és nagyobb növekedésről szóló ígéret volt, amelynek beteljesülését várva generációk hoztak áldozatokat. Ennek ellenére az európai vezetők még mindig áldozatokat kérnek, kevesebb szolgáltatásért és még több adóért cserébe, csak hogy mentsék a bankokat” – mondta Schulz.

Az Európai Tanácsban “sok az üzletember, de kevés az államférfi”, vélekedett az Európai Parlament elnöke.

Pénteken Ferenc pápa fogadja az EU vezetőit, és átveszi az idén neki ítélt Károly-díjat. A Nagy Károly császárról elnevezett díjat az Európa egyesítésében kiemelkedő érdemeket szerző személynek vagy intézménynek ítélik oda 1950 óta minden évben. Tavaly az elismerést Martin Schulz kapta. A korábbi kitüntetettek között van Václav Havel néhai cseh elnök, Bill Clinton volt amerikai elnök, Horn Gyula külügyminiszter és későbbi kormányfő, valamint Konrád György író is.

A római találkozón Angela Merkel német kancellár is jelen volt.

(MTI)