A Kuril-szigetek és az orosz-japán békeszerződés is szerepelt Putyin és Abe tárgyalásainak napirendjén



A Kuril-szigetek hovatartozásának kérdése és az azzal szorosan összefüggő kétoldalú békeszerződés ügye is szerepelt Vlagyimir Putyin orosz elnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök pénteki megbeszéléseinek napirendjén Szocsiban.


Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó a tárgyalások előtt nyilatkozva a békeszerződés kérdésével kapcsolatban megemlítette: októberben lesz a 60. évfordulója annak, hogy a Szovjetunió és Japán 1956-ban közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről. Usakov szerint ahhoz, hogy a területi vita rendezésének ügyében előrelépést lehessen elérni, “pozitív, konstruktív légkört kell teremteni a kétoldalú kapcsolatokban”.
Putyin és Abe Szocsiban pénteken szűk körű és négyszemközti megbeszélést folytatott. A két küldöttség szombaton kibővített munkareggelin vesz részt. Megállapodások aláírása vagy közös sajtótájékoztató nem várható.

A pénteki megbeszélésekről Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondta: megállapodás született arról, hogy idén intenzív párbeszéd folyik majd a legmagasabb szinten, amire alkalmat nyújthat egyebek között a G20-csoport tanácskozása és az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) fóruma is. Szó esett Putyin tervezett tokiói látogatásának részleteiről és időzítéséről is, az orosz elnök pedig meghívta Abét, hogy szeptember elején vegyen részt a távol-keleti orosz területek fejlesztéséről tartandó második Keleti Gazdasági Fórumon.

Az orosz diplomácia vezetője elmondta továbbá, hogy 2018-ban Abe javaslata alapján Oroszországban megrendezik Japán, Japánban pedig Oroszország évét. Orosz részről támogatást nyert Japán csatlakozása a szíriai humanitárius kérdésekkel foglalkozó célcsoporthoz.

Lavrov szerint folytatódik a rendszeres kapcsolattartás a két ország külügyminisztériuma és nemzetbiztonsági tanácsa között is. Mint elmondta, Putyin kimerítő tájékoztatást adott Abénak az ukrajnai helyzetről, egyebek között azt hangoztatva, hogy Kijev nem tartja be a minszki megállapodásokat.

Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta: Moszkva jogilag kötelező garanciákat kíván arra nézve, hogy nem fognak ellene irányulni az ázsiai földrészen telepíteni tervezett amerikai rakétavédelmi rendszerek. Szavai szerint nem szabad Észak-Korea rakétákkal és nukleáris fegyverekkel folytatott “kalandor lépéseit” ürügyként használni arra, hogy aránytalanul megnöveljék a katonai jelenlétet az ázsiai-csendes-óceáni térségben.
Szocsiban a találkozót megelőzően Putyin a kamerák előtt “fontos partnernek” nevezte Japánt, és kifejezte készségét, hogy megvitassa a politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését és magas szinten való fenntartását a távol-keleti szigetország kormányfőjével. Szavai szerint, Abe látogatására Moszkva úgy tekint, mint olyan lehetőségre, amely esélyt nyújt a közös munkára minden, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdés ügyében.

A japán miniszterelnök, aki tegező viszonyban áll Putyinnal, és a keresztnevén szólítja az orosz vezetőt, a tárgyalások előtt közölte, hogy “őszinte eszmecserét” kíván folytatni vendéglátójával mind a békeszerződés megkötésével, mind az aktuális nemzetközi problémákkal kapcsolatban. Mint mondta, kettejük tavaly novemberi találkozója óta a kétoldalú kapcsolatok “aktívan haladnak előre”.

Putyin és Abe most 13. alkalommal találkozott egymással. A megbeszélések túlnyomó többségét nemzetközi találkozókon folytatták.

A Kommerszant című napilap a nem hivatalos orosz-japán csúccsal kapcsolatban pénteki számában rámutatott: Abe a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7-csoport többi tagja – köztük az Egyesült Államok – rosszallása ellenére utazott el Szocsiba, oda, ahol 2014-ben az ukrajnai válság és az abban való orosz szerepvállalás miatt elmaradt a G8-csoport tanácskozása, amelyből Oroszországot azóta kizárták. A lap felhívta a figyelmet arra, hogy a japán kormányfő az első világpolitikai súlyú vezető, aki idén Oroszországba látogatott, precedenst teremtve nyugati kollégái számára is.



mti