Vélemények Trianonról, a határon túli magyarokról



Ifjúsági szervezetek vitatkoztak a trianoni békediktátumhoz vezető okokról és a szerződés hatásairól a Magyar Liberális Párt ifjúsági szervezete, a Liberális Fiatalok Társasága által kezdeményezett beszélgetésen, Budapesten – tájékoztat az MTI.

A vitaesten a Societas, az Ifjú Demokraták (IDE), a Jobbik IT, az Y-Gen Egyesület, a Lehet Más a Jövő, a Négy Köztársaság (4K) és a Modern Fiatalok (Mofi) civil szervezet delegáltjai vettek részt, kormánypárti ifjúsági szervezetek nem képviseltették magukat.
A beszélgetésen olyan témákat érintettek, mint a Trianonhoz vezető okok, a békeszerződés tartalma, a határon túli magyarok jelenlegi helyzete és a Magyarország európai uniós tagsága által kínált lehetőségek.

Cohen Áron, a Lehet Más a Jövő elnökségi tagja szerint a trianoni szerződés tanulsága az, hogy nem szabad hinni a nagyhatalmaknak, és nem szabad a sorsunkat mások kezébe helyezni. Véleménye szerint azért kell beszélni a szerződés tartalmáról, mert ma is történnek Trianonhoz hasonló esetek, például a Krím félsziget elcsatolása Ukrajnától. Az Európához és a visegrádi négyekhez fűződő kapcsolatot meg kell erősíteni, erős magyar külpolitikára van szükség, és határokon átívelő magyar koalíciókat kellene kiépíteni – közölte.
Szarvas Koppány Bendegúz, az IDE korábbi elnöke a trianoni békeszerződés megkötését az 1848-as forradalom és szabadságharcig vezette vissza, mivel akkor a magyarok a nemzetiségek nélkül akarták kivívni a szabadságukat és így ellenséggé tették a kisebbségeket. Úgy fogalmazott, Trianon egy seb, de beteges dolog nem hagyni behegedni és száz éven keresztül folyamatosan fenntartani a fájdalmat.

Seres Szilárd, a Mofi elnöke egyetértett abban, hogy az 1867-es kiegyezés feszültséghez vezetett a kisebbségekkel, ami azt bizonyítja, hogy a nacionalizmus erőltetése a történelemben mindig zsákutcához vezet. A szerződést igazságtalannak nevezte, amelynek hatására történelmi jelentőségű gazdasági károk keletkeztek, és amely óriási sebet ejtett a kollektív nemzeti emlékezetben. Arról is beszélt, hogy szerinte a kormány a magyarokat fordítja egymás ellen annak hangoztatásával, hogy ugyanolyan jogaik vannak a határon túli magyaroknak, mint az itthoniaknak. Szerinte a határon túli magyarok beérnék a magyar állampolgársággal is szavazati jog nélkül.

Torzsa Sándor, a Societas elnöke szerint Trianon a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiájának a dokumentuma, nincs rá szó, hogy mekkora fájdalom érte a magyar nemzetet. Arról is beszélt, hogy nem itthonról kell megmondani a határon túli magyar szervezeteknek, hogyan működjenek. Az EU-val kapcsolatban megjegyezte, megadta a lehetőséget arra, hogy a határon túli magyarok szabadon utazhassanak Magyarországra és fordítva, és ez „hihetetlen nagy dolog”.

Derda Ádám, az Y-Gen Egyesület ügyvivője azt mondta, újfajta hozzáállásra van szükség a határon túli magyarokkal kapcsolatban, a „semmit róluk nélkülük” elvnek kellene érvényesülnie, a magyar kormány feladata pedig az lenne, hogy ezt támogassa.

Varga Dániel, a Jobbik IT alelnöke szerint Trianon azért téma ma is, mert most is élnek magyarok a határokon túl, akik nyomás alatt vannak, és minden nap harcolniuk kell a magyarságuk megőrzéséért.