Vietnámba és Japánba megy Obama



Tizedik ázsiai körútjára indult helyi idő szerint szombat délután az amerikai elnök.Az amerikai kormányzat mindkét látogatást fontosnak tartja, és mindkét látogatáson politikai kezdeményezéssel kíván fellépni.

obama

Amerikai elemzők szerint Washington erősíteni kívánja kapcsolatait a térség országaival, elsősorban az erősödő kínai befolyás ellensúlyozásaként. Obama elnök három napot tölt Vietnamban – ezt a The Wall Street Journal című újság szombati számában szokatlanul hosszú vizitnek minősítette -, a fővárosban, Hanoiban és Ho Si Minh városban, a volt Saigonban időzik majd. Majd tovább utazik Japánba, ahol részt vesz a G7-ek néven ismert, a hét legfejlettebb országot tömörítő csoport május 26-27-i csúcsértekezletén, és történelminek minősített látogatást tesz Hirosimában, abban a japán városban, amelyre az amerikaiak 1945 nyarán atombombát dobtak le.

Ben Rhodes, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese szerint a két vizit érzékelteti, hogy az elnök milyen nagy jelentőséget tulajdonít az ázsiai-csendes-óceáni térségnek.

Tájékoztatóján Rhodes arról beszélt, hogy az Obama-kormányzat meggyőződése szerint az Egyesült Államok virágzó gazdasági jövője és nemzetbiztonsága szempontjából rendkívül fontos az ázsiai térség.

Vietnamba Obama először látogat el, de Bill Clinton és George W. Bush után ő a harmadik amerikai elnök, aki a vietnami-amerikai háború vége óta felkeresi a délkelet-ázsiai országot. Kíséretben lesz John Kerry külügyminiszter, aki annak idején harcolt Vietnamban, igaz, később tüntetett a háború ellen.

A vietnami politikusokkal tartandó megbeszélésein az amerikai elnök várhatóan megvitatja majd a Vietnam elleni, három évtizede érvényben lévő fegyverembargó esetleges teljes feloldásának kérdését – erről Rhodes szerint még nem született döntés -, és szóba kerülnek majd a Dél-kínai-tenger néhány szigete miatti, Kínával meglévő területi viták is.

Az amerikai-vietnami kapcsolatok “felmelegedését” az utóbbi években Kína aktivitása is fűtötte: nem csupán a területi vitákról van szó, hanem arról is, hogy a Dél-kínai-tengeren évente mintegy ötezer milliárd dollár értékű a kereskedelmi forgalom, és a szabad hajózás biztosítása miatti feszültség jelentősen megnőtt, amióta Kína mesterséges szigeteket épít a Dél-kínai-tengeren.

Vietnam legfőbb vezetői pedig akkor döntöttek a Washingtonnal meglévő diplomáciai kapcsolataik kifejezett bővítéséről, amikor Peking állami olajvállalata olajfúrásba kezdett a Hanoi által is követelt vizeken.

mti