Ukrajna dilemmája a kettős állampolgársággal



Az Expressz című kiadvány két nemzetközi jogászt kérdezett a kettős állampolgárság meghonosításának ukrajnai esélyeiről – írja a KISZÓ.

utlevel_magyar

Az apropót az szolgáltatta, hogy az Európai Unióba vágyó Ukrajnában is mind többen érvelnek a világ sok országában bevett gyakorlatnak számító többes állampolgárság intézménye mellett. Legutóbb például a közkedvelt Okean Elzi énekese, Szvjatoszlav Vakarcsuk lobbizott emellett. Nem mellékesen, az ő édesapja, Ivan Vakarcsuk egykori oktatási miniszter volt az, aki jelentősen zsugorította a nemzetiségi iskolákban tanulók esélyegyenlőségét a többségi nemzet nyelvén tanulókhoz képest…

A már idézett újság Anna Maljart és Dmitro Jevdokimovot, a téma szakértőit kérdezte. Egybecsengően részletezték, hogy noha az alkotmány és az állampolgársági törvény is kizárólag egyes állampolgárságról értekezik, de nincs pontos, kidolgozott mechanizmus a kettős állampolgárság szankcionálására. Aki lebukik egy másik ország útlevelével, az adminisztratív bírságon túl még arra kötelezhető, hogy önként mondjon le az ukrán okmányairól. Ám ez a folyamat annyira bonyolult, nehézkes, hogy nem is tudni ilyen esetekről.

A jogászok kitértek arra is, hogy az állam eleve nehezen tudja bizonyítani azt, hogy valaki az ukrán mellett más állampolgársággal is rendelkezik. Ezt legfeljebb csak a határőrség és a vámszolgálat adatbázisaiban kutakodva lehet megállapítani, de a legtöbben külföldi útlevelükkel csak Ukrajna határain túl mutatkoznak, azaz a hatóságoknak nincs egyértelmű bizonyítékuk.

Maljar és Jevdokimov arra is kitért, hogy miután nagyon sok vezető politikusnak és oligarchának van kettő, vagy még annál is több állampolgársága – gondoljunk csak Igor Kolomojszkijra –, a hatalmi elitnek jelenleg nem érdeke ügyet csinálni ebből a kérdésből. Ugyanakkor elismerik, a helyzet bármikor megváltozhat.

A témát boncolgató jogászok úgy gondolják, nem járna tömeges elvándorlással, ha Ukrajna is belépne a kettős állampolgárságot elismerő államok népes táborába. Erre viszont a kö-zeljövőben nem látnak sok esélyt. Éspedig az orosz agresszió miatt. A Krím-félsziget annektálása, a kelet-ukrajnai területek megszállása, vagy éppen a 2008-as orosz–grúz konfliktus arra figyelmeztet, hogy egy ilyen megengedő lépéssel Ukrajna még nagyobb bajt hozhat saját fejére.

Köztes megoldásként azt tartanák jónak, ha Ukrajna külön megállapodásokat kötne egyes országokkal a kettős állampolgárság kölcsönös elismeréséről. Oroszország nyilván nem tartozna bele ebbe a kategóriába, de más szomszédos országokkal ez akár működőképes gyakorlatnak is tűnhetne.

KISZÓ