Orosz szakértők szerint a gazdasági elszigeteltség veszélyesebb Moszkva számára, mint a terrorizmus



A terrorfenyegetés, a rubel devalvációja és egyéb problémák megoldódnak, ha Oroszország ki tud lépni “a nemzetközi piactól való elszigeteltségéből”, leküzdi technológiai elmaradását, a korrupciót, és megreformálja az államigazgatást – derült ki 77 tekintélyes orosz szakértőnek a moszkvai Stratégiai Kutatások Központja (CSzR) számára adott válaszainak összesítéséből.

A felmérést pénteken ismertető Kommerszant napilap szerint a szakértői válaszok alapján a központ elnöki megbízás alapján hosszú távú fejlesztési programot dolgoz majd ki Oroszország számára. A 77-ek a nemrégiben megrendezett Kihívások-2017 elnevezésű, zártkörű konferencia részvevői voltak.

Az anonim felmérés során a terrorfenyegetést a szakértők egyike sem nevezte meg az országot fenyegető jelentősebb veszélyek között, mint ahogy mindössze 1,3 százalékuk sorolta ezek közé a nemzeti és a vallási csoportok közötti feszültséget.

Irina Sztarodubrovszkaja, a Gajdar Gazdaságpolitikai Intézet munkatársa, a konferencia résztvevője szerint ez nem azt jelenti, hogy e fenyegetések ne léteznének, de úgy vélekedett, hogy ezek más, súlyosabb és globális problémák következményei.

Az orosz szakértők 63,6 százaléka szerint az orosz kül- és belpolitika legélesebben felvetődő kérdése “a nemzetközi tőke- és árupiacoktól való, egyre mélyülő elszigetelődés, 27,3 százalékuk szerint pedig az “Oroszország érdekszférájában vagy a határai mentén zajló konfliktusokban való részvétel”.

Az intézmények és az emberi erőforrások szférájában a szakértők egyike sem sorolta a fontos problémák közé az államra és a dolgozó lakosságra nehezedő szociális terheket. Ehelyett 48,6 százalék “az államigazgatásnak a kihívásoknak nem megfelelő szintjét és korrupciót”, 28,6 százalék pedig az “az állam túlzott gazdasági szerepvállalását és a magánvállalkozás csekély vonzerejét” nevezte meg a legsúlyosabb bajnak.

A gazdasági növekedés szempontjából 41,6 százalék tartotta a legnagyobb negatívumnak azt, hogy a belföldi befektetések továbbra sem vonzóak és bizonytalanok, a termelési és szociális infrastruktúra pedig elhasználódik. 40,3 százalék szerint a legnagyobb baj az ország egyre súlyosbodó műszaki lemaradása, és a világ technológiai forradalmában való korlátozott részvétel.

mti