Dollármilliókat vitt ki offshore paradicsomokba Porosenko



Áprilisban érte utol a Panama-iratokként elhíresült offshore botrány az ukrán elnököt.

poros_telefonal

Az OCCRP és az ukrán Slidstvo újságírói ugyanis a kiszivárgott iratok között rátaláltak a Porosenkóhoz köthető, a magyarországi Tibi csokit is gyártó Bonbonetti Choco Kft. többségi tulajdonosára, a Roshen cukoripari vállalatra, amelyet az elnök nagy erőkkel próbált egy adókerülésre is használható ciprusi trösztbe kiszervezni – írja az Átlátszó.

A cikk szerint az ügy kirobbanása előtt több mint egy héttel egy, az államfő érdekeltségében álló ciprusi céghez összesen 4 millió eurónyi tőke áramlott ki Ukrajnából készpénzben, részvények és nemesfémek formájában. A tranzakció viszont a Nemzeti Bank jelenlegi deviza szabályai alapján nagy valószínűséggel illegális volt, mivel Ukrajnában 50 ezer dollárban (14 millió forint) korlátozzák, és engedélyhez kötik az ennél nagyobb havi készpénzutalásokat külföldre, így akadályozva a tőke kiáramlását az országból. Egy hónappal később ugyanebben a cégben, a svájci Rothschild Trust AG szerzett részvényeket.

Az ügy kirobbanása óta napvilágot dokumentumok ugyanakkor bizonyítják, hogy az elnök offshore cége, a CEE Confectionery Investments, amelyet a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Prime Asset Partners birtokolt, részvényeinek 90 százalékát eladta – darabonként egy euróért – Porosenko ukrajnai befektetési alapjának, a Prime Assets Capitalnak. Bár a részvényeket egy euróra árazták be, a vevő végül 218 eurót (67 930 forint) fizetett darabonként, a vásárlás tehát valójában 3 926 160 euróba (1 223 millió forint) került, ezt a vételárat pedig egy ciprusi számlára utalták át. Azonban Elena Konsztantinou ciprusi ügyvéd szerint valójában nem is tudható, hogy mekkora lehet ez az összeg, mivel a vételárat nem csak készpénzzel, hanem bizonytalan értékű nemesfémekkel és részvényekkel fizették ki.

Az Ukrán Nemzeti Bank nem nyilatkozott arról, hogy a tranzakció kért és kapott volna bármilyen engedélyt.

Porosenko és környezet természetesen tagadja a vádakat, és később dokumentumokkal akarták igazolni a média előtt, hogy minden szabályosan történt, azonban a nyilvánosságra hozott szerződések egyrészt nem voltak aláírva, másrészt törölték belőlük azokat a részeket, amiből kiderült volna, hogy kik is a tranzakciók kedvezményezettjei, meghatalmazottjai és, hogy a transzakció miképpen is megy végbe.

A teljes cikk itt olvasható el.