Magyarázkodik a román elnök



Senki sem akar NATO-flottát létrehozni a Fekete-tengeren, Románia azt javasolta, hogy a török, bolgár és román haditengerészet közösen gyakorlatozzon a NATO égisze alatt – jelentette ki Klaus Iohannis román államfő.

Klaus-Iohannis-presidency

 

Iohannis arra reagált, hogy Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök az ország államfőjével, Roszen Plevnelievvel közösen tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön azt mondta: Bulgária nem fog semmi olyan fekete-tengeri NATO-flottához csatlakozni, amelynek az orosz fegyveres erők elrettentése lenne a célja.

A román elnök előző nap hivatalos látogatáson Szófiában tárgyalt a bolgár vezetőkkel, egyebek mellett országa úgynevezett “Fekete-tengeri kezdeményezéséről”, amelyet a közelgő NATO-csúcs elé akar terjeszteni. A román hírtelevíziók beszámolói szerint a két államfő szerdai közös sajtóértekezletén még Plevnielev is nyíltan támogatta a román kezdeményezést, csütörtökre azonban a bolgár álláspontban “180 fokos fordulat” következett be, amit Bukarestben az orosz tiltakozásnak tulajdonítanak.

A román média szerint Andrej Kelin, a moszkvai külügyminisztérium egyik tisztségviselője szerda este úgy nyilatkozott: a Fekete-tenger nem a NATO-é, és ha állandó haditengerészeti erőt akar oda telepíteni, az destabilizálja a térséget. “Nem hiszem, hogy egy ilyen döntés javítana a NATO és Oroszország viszonyán” – mondta a moszkvai külügyi tisztségviselő.
“Senki sem akar flottát létrehozni, ez butaság” – bizonygatta Iohannis, aki szerint azonban a három Fekete-tengeri ország, Románia, Bulgária és Törökország haditengerészetének közös gyakorlatait és erősítendő együttműködését a NATO ernyője alatt kell megszervezni, hiszen egymás szövetségesei a NATO-ban.

Az Észak-Atlanti szövetség júliusi csúcstalálkozója közeledtével Románia következetesen hangoztatja, hogy a NATO-nak erősítenie kell önvédelmi képességét a keleti szárnyon, beleértve egy többnemzetiségű tengerészeti erő megszervezését a Fekete-tengeren. Erről a román védelmi miniszter korábban azt mondta: nem flottáról, hanem egyfajta “megerősített együttműködésről” van szó, amelynek gyakorlataihoz esetenként olyan NATO-partnerországok hadihajói is csatlakozhatnak, mint Ukrajna vagy Grúzia.

A Krím-félsziget orosz annektálása óta amerikai, brit és francia hadihajók egymást váltva rendszeresen érkeznek NATO-hadgyakorlatokra a román és bolgár vizekre. A nyugati országok hadihajói azért nem állomásozhatnak hosszabb ideig a térségben, mert a Boszporuszról szóló 1936-os montreaux-i egyezmény szerint a fekete-tengeri partszakasszal nem rendelkező országok hadihajói legfeljebb 21 napig maradhatnak a Fekete-tengeren.

Forrás: MTI