A magyar-ukrán viszonyt vitatták meg a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen



A magyar-ukrán viszony alakulásának kérdéseit vitatták meg a két ország politikusai, parlamenti képviselők Felsőszinevéren szombaton, a XXIV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem záró napján.
A Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) közös rendezvényén tartott előadásában Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke egyebek között kifejtette: amikor ma a világban Ukrajnáról beszélnek, akkor azt mondják, hogy itt proxy (közvetett erőkkel vívott) háború zajlik, és tulajdonképpen az USA és Oroszország küzd Ukrajnáért.

– Ebben ugyan sok igazságelem van, de szerintem alapvetően téves ez a helyzetértékelés, mert itt egy nemzet születéséről van szó, aminek több stádiuma volt a 20. században, és felgyorsult a 2004-es narancsos forradalom, majd különösen a 2014-es, fegyveres konfliktusba átcsapó események után – mondta. – Nagyon fontos, hogy mi, magyarok, akik évszázadok óta élünk az ukránok mellett, ilyen összefüggésben közelítsünk a problémakomplexumhoz.

Úgy vélte, az ukránok számára az a legfontosabb kérdés, hogy nemzetté válásukhoz Magyarország és a többi szomszéd hogyan viszonyul. A magyar külpolitika az utóbbi időben az olyan szolidaritási gesztusokra helyezi a hangsúlyt a kétoldalú kapcsolatokban, mint amilyen a gyereküdültetés. Szerinte fontos lenne, hogy a magyar kormány ezt a gesztuspolitikát folytassa, és a legmagasabb szinten is képviselje.

Keskeny Ernő, Magyarország kijevi nagykövete előadásában kifejtette: elfogyott az a komparatív diplomáciai előny, amit Magyarország azzal szerzett, hogy 25 évvel ezelőtt elsőként ismerte el Ukrajna függetlenségét és nyitotta meg nagykövetségét. De most megvannak a feltételei annak, hogy javuljanak a két ország kapcsolatai – mondta. Jelentős eredménynek nevezte, hogy a magyar-ukrán kapcsolatokat sikerült a magyar-orosz viszony romlása nélkül javítani. Kifejtette, a magyar diplomácia nagy erőfeszítéseket tesz a kapcsolatok fejlesztése érdekében, a nagykövetség a fővároson kívül immár az ukrajnai régiókban is számos, gazdasági jellegű rendezvényt szervez, amihez az elmúlt évben tartott 19 kulturális rendezvény is társul. Ennek is köszönhetően jelentős mértékben javult a Magyarországról alkotott kép Ukrajnában – emlékeztetett. Hangsúlyozta, a magyar befektetőknek már most készülniük kell a kelet-ukrajnai konfliktus lezárulása utáni időkre, hogy felkészülten tudjanak megjelenni az ukrán piacon.

Hozzászólásában Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője lehetetlen helyzetnek nevezte, hogy Ukrajnának két évig nem volt Magyarországon nagykövete, és minimális szintre csökkentek a két ország közötti magas szintű kapcsolatok. Szerinte változtatni kell az ukrán vezetés hozzáállásán, mert az elmúlt két évben semmi nem valósult meg a korábbi, európai integrációval kapcsolatos ígéreteiből, hiszen egyetlen új határátkelőhely vagy út nem épült Kárpátalján, máig nem jelölték ki a magyar autópálya határmetszéspontját, nem épült meg a Beregszászt elkerülő út.

Vjacseszlav Vojnarovszkij, az ukrán külügyminisztérium nyugat-ukrajnai kirendeltségének vezetője köszönetet mondott Magyarországnak a kelet-ukrajnai konfliktus által érintett 600 gyermek üdültetéséért. Hangsúlyozta: az ukrán emberek hálásak Magyarországnak a támogatásért, és a gyermekek, akik ott üdülnek, a jövőben hidat képezhetnek a két nép és ország között.

mti