Stoltenberg: a NATO nem keres konfrontációt Oroszországgal



A NATO nem konfrontációra, hanem konstruktív párbeszédre törekszik Oroszországgal – jelentette ki Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára Varsóban, a pénteken kezdődő NATO-csúcstalálkozó társrendezvényeként szervezett szakértői fórumon.

Stoltenberg rámutatott: a NATO-t több irányból érő sokféle fenyegetés miatt a varsói értekezletet “nagyon különleges pillanatban” tartják. A veszélyek miatt az atlanti szövetség széles körű, a hidegháború óta legnagyobb reformját indította el, mely az elrettentés és a biztonság eszközeinek megerősítésére irányul.

“A NATO védelmi szervezet, nem keres konfrontációt” – hangsúlyozta a főtitkár, hozzátéve: a hidegháború régen véget ért, a történelemhez tartozik, és ott is kell maradnia. “Oroszország a legnagyobb szomszédunk, az európai biztonsági rendszer integráns része, konstruktív és jelentős párbeszédre törekszünk vele” – mondta, hozzátéve, hogy ezt a törekvést a NATO-Oroszország Tanács szolgálja.

A varsói csúcstalálkozón várható döntésekről szólva Stoltenberg kiemelte: a balti államokban és Lengyelországban létesítendő “előretolt jelenlét” keretében többnemzetiségű, négy zászlóaljból álló dandárt fognak állomásoztatni rotációs rendszerben. “Egyértelmű lesz, hogy bármelyik tagállam megtámadására az egész szövetség erői válaszolnak” – jelentette ki, aláhúzva a tervezett lépések védelmi jellegét.

Montenegró folyamatban lévő NATO-felvételéről szólva kijelentette, hogy a balkáni ország a csúcstalálkozón egyelőre megfigyelőként vesz részt, akkor lesz a katonai szövetség teljes jogú tagja, ha az összes tagállam ratifikálja a megfelelő dokumentumokat. Montenegró NATO-csatlakozása megerősíti, hogy folytatódik a szövetség bővítésének sikeres folyamata – tette hozzá.

A szakértői fórumon szintén felszólaló Andrzej Duda lengyel elnök, a csúcstalálkozó házigazdája, egyebek között hangsúlyozta: a NATO keleti szárnyának megerősítése “párhuzamos prioritás” a szövetség déli szomszédságában jelentkező veszélyek kezelése mellett. “Szó sem lehet arról, hogy a kettő bármelyikét előnyben részesítsük” – szögezte le.

“Együtt kell megmutatnunk, hogy nem egyezünk bele a fenyegetés és az agresszió politikájába” – mondta, kiemelve: Lengyelország ellenzi a “biztonság regionalizálását”, a NATO különféle szárnyakra való felosztását. “A biztonság nem áru, hanem érték, és mint ilyen, oszthatatlan, mindegyikünk egyenlő mértékben megérdemli” – jelentette ki Andrzej Duda.

A lengyel elnök elégedettségének adott hangot Montenegró folyamatban lévő csatlakozása felett, támogatóan nyilatkozott a Grúziával, Ukrajnával és Moldovával folytatott partnerség elmélyítéséről.

“Ezzel egyidejűleg támogatnunk kell partnereinket Észak-Afrika és a Közel-Kelet instabil területein is”

– tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy Nagy-Britannia az Európai Unióból történő kilépés mellett döntött, kijelentette: paradox módon ez a lépés azt eredményezi, hogy az ország szerepe és aktivitása a NATO keretében növekedni fog.

Az észak-atlanti szövetség kétnapos csúcstalálkozóját 28 tagország állam-, illetve kormányfőinek részvételével, Jens Stoltenberg elnökletével rendezik. A magyar delegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti. Az értekezleten a katonai szövetség keleti és déli szomszédságában jelentkező fenyegetésekre adandó válaszokról döntenek.

mti