Változik néhány dolog a magyarországi KRESZ-ben



A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) még javában dolgozik az új KRESZ elkészítésén, de néhány apróságot már most lehet tudni.

Régóta meglévő igény, hogy a helyenként bonyolult és túlszabályozott KRESZ-t egy egyszerűbb, érthetőbb változatra cseréljék. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egy jó ideje már dolgozik a szabályozáson, de jelenleg úgy tűnik, egy-másfél évet kell még rá várni, vagyis leghamarabb 2017 második felében változhat bármi is. Ugyanakkor mivel az ilyen változást szeretik valamilyen forduló időpontjához kötni, nem lennénk meglepve, ha 2018. január 1-jétől lépne életbe az új szabályozás.

Az NFM egyelőre szűkszavúan beszél a lehetséges módosításokról, néhány dolgot azonban már elárultak – írja a Vezess. Egyrészről kikerülhet a szabályozásból azok a “kiegészítő előírások”, amit a tanulónak tulajdonképpen felesleges is tudnia. Ilyen lehet például a “gépkocsi hatósági elszállításának feltételei”, ezeket ugyanis az önkormányzati szabályozás is rögzítheti majd.

Ami azonban ennél is fontosabb, hogy a minisztérium változtatni akar a sebességhatárokon. Jelenleg 5 km/h-tól 130 km/h-ig összesen 13 féle korlátozás létezik, ezekből néhány kikerülhet majd a KRESZ-ből. Hogy pontosan melyiket felejthetjük el, azt egyelőre nem lehet tudni, de valószínűleg azokat, amelyeket a legritkábban használnak az utakon.

A teherautó- és kamionsofőröknek jó hír, hogy a várakozások szerint 80 helyett 90 km/h-val hajthatnak majd az autópályán. Egy másik változás szerint a lakott területen kívüli legrosszabb utakon csökkenhet a 90 km/h-s sebességhatár.

A minisztérium ugyanakkor a jelek szerint nem akarja megváltoztatni az autópályán használt leállósáv megjelölést, hiába volt nagy az erre irányuló kezdeményezés támogatottsága. Az Állami Autópálya-kezelő még 2011-ben indított kampányt, hogy a leállósáv neve legyen inkább vészsáv, előbbi ugyanis megtévesztő, ami nagy mértékben emelheti a balesetek számát.