Nemzetközi pénzek is elúsztak az ukrán kacsateleppel



Hatalmas kudarcba fulladt a nemzetközi közreműködéssel tervezett ukrán kacsatelep. Figyelmen kívül hagytak állatjóléti szempontokat és a beruházást is túlméretezték és persze az ukrán partnerek megbízhatóságával is volt gond.

kacsa

Az agroinform.com külföldi forrásokra hivatkozva azt írja, elmúlt évben a fővállalkozó pénzügyi nehézségei miatt az építkezés leállt.

A Regionprodukt-Ukraina 2014-ben elhatározta, hogy nemzetközi (főleg holland és német) közreműködéssel egy óriási kacsahizlaló telepet létesít 864.000 (az eredeti elképzelés szerint kb. tízszer ennyi) broilerkacsa elhelyezésére, amelyeknek 42 nap alatt kellett volna elérniük a vágósúlyt. A szerződés alapján ehhez az istállók berendezéseit, a vágóhidat és a kapcsolódó biogáztermelő telepet német cégeknek kellett volna szállítaniuk. A szállításra a német kormány 42 millió eurós bankgaranciát vállalt. Az előállított kacsahús egy részét esetleg Németországba szállították volna, mivel az EU-társulási szerződés alapján Ukrajnának lehetősége nyílt 2016-ban 17.600 tonna szárnyashúst vámmentesen szállítani a tagországokba. A fő érv a telep építése mellett az volt, hogy a kacsahúst – amiből egyébként a németeknél nincs hiány – Ukrajnában 20 százalékkal olcsóbban lehet előállítani mint Németországban.

Időközben a zöldek és az állatvédők is tiltakozást jelentettek be az alapvető állatjóléti szempontok figyelmen kívül hagyása miatt (zsúfoltság, rácspadló). A telep további sorsa átláthatatlan, és bonyolult összefonódásokkal terhes. Az ukránok szerint a félig kész épületeket már háromszor kifosztották. A németeknek, mivel nem tudták teljesíteni a vállalásokat, 25 millió euró kártérítést kellett fizetniük, és az ügy még nincs lezárva.

A portál szerint tanulságos az egész beruházás, és megfontolandó az ukránokkal való üzletelés.