A németek a török EU-csatlakozási tárgyalások leállítását sürgetik



“Nem lehet a bevándorlás kérdését azon az áron megoldani, hogy újabb súlyos problémákat idézünk elő Németországban”, utalt Horst Seehofer az EU-Törökország menekültügyi megállapodásra, amelyben az EU vállalta a vízumkötelezettség megszüntetésére irányuló folyamat felgyorsítását.

Azonban a CSU egy másik tekintélyes politikusa, Manfred Weber, a jobbközép irányultságú pártokat összefogó Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának vezetője egy pénteki nyilatkozatában visszafogottabban nyilatkozott. A dpa hírügynökségnek azt mondta, hogy a menekültválság közös kezeléséről kötött megállapodás “működik, és nincs ok a megkérdőjelezésére”.

Hozzátette, hogy “újra kell rendezni” az EU és Törökország viszonyát, amikor majd rendeződik a puccskísérlettel kialakult helyzet. Szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat ugyan el lehet képzelni, de a csatlakozási tárgyalásoknak “középtávon” véget kell vetni, mert a “teljes jogú (uniós) tagság” nem megfelelő megoldás Törökország esetében.

A CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) koalíciós kormánya a csatlakozási folyamat fékezése mellett foglalt állást. Steffen Seibert kormányszóvivő pénteki berlini tájékoztatóján elképzelhetetlennek nevezte, hogy újabb tárgyalási fejezetet nyissanak meg. A tárgyalások esetleges leállításáról kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a döntés nem a német kormány hatásköre.

A CSU részéről az úgynevezett előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) révén folyósított pénzügyi támogatás felfüggesztését is követelik. Johannes Singhammer, a CDU/CSU parlamenti (Bundestag-) frakciójának CSU-s helyettes vezetője a Süddeutsche Zeitung című lapnak azt mondta, hogy haladéktalanul be kell fagyasztani a kifizetéseket, mert a segítség “bizonyítható módon teljességgel hatástalan”, hiszen Törökország nem az EU-hoz közeledik, hanem egy tekintélyelvű modell felé halad.

A Süddeutsche Zeitung pénteki összeállítása alapján az EU 2007-től 2013-ig 4,8 milliárd eurót folyósított Törökországnak az IPA keretében, és a 2014-2020-as időszakra 4,45 milliárd eurót irányzott elő.

Törökország 2005 óta tárgyal az EU-val a tagság megszerzéséről. A 35 tárgyalási fejezetből 15-öt nyitottak meg.

A CDU/CSU kezdettől fogva ellenzi Törökország felvételét, a pártszövetség szerint az EU-nak úgynevezett megkülönböztetett partneri kapcsolatot kell kialakítania Törökországgal. Az SPD támogatja Törökország csatlakozását az EU-hoz.

A német lakosság a július 15-i puccskísérlet nyomán minden eddiginél nagyobb arányban ellenzi Törökország felvételét: a ZDF országos köztelevízió Politbarometer című kutatásnak pénteki adatai szerint 87 százalék elutasítja az uniós tagság megadását a 2004 óta tagjelölt országnak, és ugyancsak 87 százalék szerint a katonai államcsínykísérlet nyomán veszélybe került a demokrácia Törökországban.

(MTI)