Miért ilyen népszerű a Pokémon Go?



A legtöbb számítógépes játék arra törekszik, hogy váratlan megerősítésekkel, a folyamatos fejlődés lehetőségével minél hosszabban lekösse a játékost. Nincs ez máshogy a Pokemon Go esetében sem – mondta az InfoRádiónak Demetrovics Zsolt, az ELTE dékánja, a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék vezetője.

Több mint egy hete tart a Pokémon Go-őrület itthon is. A hétvégén Pokésétát tartottak a Városligetben, és már taxisok is kínálják szolgáltatásukat a mobiltelefonjukkal szörnyekre vadászóknak.

Az addikció kialakulásához nemcsak a játék kell, hanem a játékos is – hangsúlyozta Demetrovics Zsolt. A Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék vezetője szerint azt nehéz megítélni, hogy mennyivel veszélyesebb a Pokémon Go más játékoknál.

„A játékfejlesztők mindig gondot fordítanak arra, az ő szempontjaikból érthető, de nem annyira szimpatikus módon, hogy a játékot minél többen játsszák, valamint, hogy minél hosszabban játékban tartsák őket”

– mondta Demetrovics Zsolt.
Hozzátette, erre különböző technikák, pszichológiai mechanizmusok vannak, például váratlan megerősítés, a fejlődés lehetősége, ez a legtöbb játékban benne van, ebben is.

A Pokémon Go különleges népszerűségét a szakember azzal indokolta: „kiterjesztett valósággal dolgozik. Más videójátékokban egy fantáziavilág jelenik meg, itt a virtualitás összekapcsolódik a valódival.” Hozzátette: „az, hogy az egyéneknél ennek mi a kifutása, nehéz megmondani.”

Demetrovics Zsolt a pozitív hatásokról kifejtette, a többi videójáték is többnyire társas közegben zajlik, ha nem is vezet tényleges találkozáshoz, pozitív lehet a szociális hatása. De hozzátette, ugyanakkor másoknál akár elidegenítő hatása is lehet. De, mint mondta, van, ahol klubok alakulnak ki, találkoznak. És vannak olyan játékok, amelyek hozzájárulhatnak bizonyos készségek fejlődéséhez is.

„A Pokémon Go-nál lehet pozitív szempont, hogy kimozdul a játékos. Ugyan lesz, aki azt mondja, miféle kimozdulás az, ha közben a telefonját nézni. Fontos, hogy az ilyen jelenségeket, játékokat kellő árnyaltsággal tekintsük” – hangsúlyozta a tanszékvezető.

Demetrovics Zsolt hozzátette, egy szülőnek nem akkor kell közbelépnie, amikor rossz irányba fordulnak a dolgok, az a feladata, hogy szabályozza a gyerek, a fiatal és a serdülő életét.
„Ahogy a diszkóba menésnek vannak szabályai, a játékét is kell alakítani” – hívta fel a figyelmet a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék vezetője.