Az EU-nak meg kellene “fenyegetnie” az észak-afrikai országokat



A balkáni migrációs útvonal tartósan zárva marad – jelentette ki Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter egy pénteki német lapinterjúban, amelyben arról is beszélt, hogy nem szabad eltúlozni a Magyarországon az osztrák határ felé gyalog elindult menedékkérők befogadásáról tavaly szeptember elején hozott döntés jelentőségét.

sebastina-kurz

Sebastian Kurz a Rheinische Post című lap hírportálján közölt interjúban kiemelte, hogy nem szabad “túlértelmezni” a tavaly szeptember 5-re virradóra hozott döntést a Magyarországon elindult menedékkérők beengedéséről, mert a menekülthullám már “sokkal korábban” megindult. Azonban a döntés egy “további lépés volt a korlátlan migráció felé”, és ez a politika “végeredményben hibásnak bizonyult” – fogalmazott.
Viszont a szóban forgó szeptemberi hétvége után Angela Merkel német kancellár is “lényegében a korlátozás és a bezárkózás politikáját valósította meg”, a Sikerülni fog! (Wir schaffen das!) jelszó kiadása után
Németországban “egyértelmű irányváltás történt a menekültek korlátlan befogadásától a menekültáramlat korlátozása felé” – vélte a jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa.

Hozzátette, hogy voltak ugyan felfogásbeli különbségek Ausztria és Németország között a megoldás mikéntjéről, és Ausztria “Németország akarata ellenére” ültetett át a gyakorlatba egy “hatékony politikát” a nyugat-balkáni térségben végrehajtott határlezárásokkal, de már “egyetértés van abban, hogy a menekültek nem választhatják meg, hol akarnak élni” – fejtette ki az osztrák diplomácia vezetője.
Kiemelte, hogy amíg korábban “Európa kapuja nyitva állt”, most “trendforduló” tapasztalható, a határok zárva vannak, aminek következtében az embercsempészek “szolgáltatása” nagymértékben drágult, és így “az illegális migráció veszített vonzerejéből”. Kurz hangsúlyozta, hogy

a balkáni migrációs útvonal “természetesen tartósan” zárva marad, mert az illegális migrációt csak így lehet megállítani, amíg nem biztosított az uniós külső határok védelme.

Kiemelte, hogy az EU-nak Spanyolországtól vagy Ausztráliától tanulva át kell vennie azt az alapelvet, hogy “nem jut be, aki illegálisan indul útnak”. Arra a felvetésre, hogy Ausztráliában internálótáborokba vetik a menekülteket, azt mondta, hogy ezt “a sajtó találta ki”, és valójában a görög-török tengeri határ térségében fekvő Leszbosz szigetén is az a helyzet, hogy “a menekülteket megállítják, és nem engedik tovább”.

Arra a kérdésre, hogy szükség van-e B-tervre arra az esetre, ha elbukik az EU-Törökország megállapodás, azt mondta, hogy egy ilyen elképzelést az első számú koncepció, az A-terv helyére kell állítani, mert
az “öntudatos, erős Európának képesnek kell lennie arra, hogy önállóan megvédje határait”.

Ennek a tervnek azt kell tartalmaznia, hogy gyorsan ki kell építeni a közös határ-, és partvédelmi szervezetet, ott kell megállítani a menekülteket, ahol az EU területére érkeznek, és világos megállapodásokat kell kötni a menekülteket kibocsátó országokkal.

Mint mondta, az EU-nak nyomást kell gyakorolnia az észak-afrikai Maghreb-térség országaira, hogy fogadják vissza állampolgáraikat, és “fenyegetésként” ezen országok pénzügyi támogatásának leállítását is kilátásba kell helyezni. Az EU-nak “nemcsak az alapértékeiért, hanem az érdekeiért is ki kell állnia” – mondta az osztrák külügyminiszter.

A muzulmán vallású menekültek társadalmi beilleszkedésének ügyével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem valamely vallásról vagy kultúrkörről van szó, hanem arról, hogy “összekeveredik a bevándorlás és a védelem keresése”. Amikor nem politikai üldöztetés vagy háború, polgárháború elől menekülő emberek védelméről, hanem bevándorlásról van szó, akkor “minden államnak joga megválasztani, hogy kit akar befogadni” – mondta Sebastian Kurz.

mti