A német külügyminiszter új fegyverzet-ellenőrzési rendszert javasol



Új fegyverzet-ellenőrzési rendszer kidolgozását javasolja a német külügyminiszter a NATO és Oroszország viszonyának javítása és Európa biztonságának erősítése céljából.

Frank-Walter Steinmeier a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban pénteken közölt vendégkommentárjában kiemelte, hogy a jelenlegi fegyverzet-ellenőrzési rendszer szétesőben van és Oroszország évek óta nem vesz részt az európai hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló 1990-es szerződés (CFE) végrehajtásában – írja az MTI.

Ugyanakkor Moszkva sürgeti, hogy ismét kerüljék napirendre a fegyverzet-ellenőrzés ügye – tette hozzá a német diplomácia vezetője, hangsúlyozva:

“legfőbb ideje, hogy szaván fogjuk Oroszországot”.

Mint írta, öt területen van szükség új szabályozásra. Először is regionális felső határokat kell megállapítani, különösen a “katonailag érzékeny régiókban”, mint például a Baltikum.
Másodszor olyan ellenőrzési rendszert kell kidolgozni, amely kiterjed az 1990 óta kialakult megoldásokra és stratégiákra – írta Frank-Walter Steinmeier, rámutatva, hogy a hidegháború idejéből származó “klasszikus” hadseregforma helyett ma már inkább a kisebb, mozgékony egységek fontosak. Ezért például a szállítással, közlekedéssel kapcsolatos katonai képességekre is ki kell terjednie az ellenőrzésnek – tette hozzá.

A harmadik fontos elem, hogy az új típusú fegyverrendszereket, például a pilóta nélküli repülőgépeket (drón) is be kell vonni az ellenőrzésbe.

Negyedik elemként gondoskodni kell arról, hogy az ellenőrzés gyors, rugalmas, és válság idején független legyen. Ezeknek a követelményeknek megfelelne az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) – vetette fel a német külügyminiszter.

A javasolt új rendszer ötödik alapvetése, hogy kiterjed a “vitatott hovatartozású” területekre is.

Frak-Walter Steinmeier hangsúlyozta: Oroszország az Ukrajnához tartozó Krím félsziget nemzetközi jogot sértő elcsatolásával megkérdőjelezte az európai békerend alapelveit, és a “konfliktusok szerkezete drámaian megváltozott”:

a konfrontáció hibrid formája és a nem állami szereplők jelentősége egyre nagyobb, az új technológiák – drónok, robotok, lézerfegyverek, informatikai hadviselési képességek – új veszélyeket jelentenek, az új típusú “bevetési forgatókönyvekre” pedig nem terjed ki semmiféle nemzetközi ellenőrzési szabályozás.

Mindennek révén “egy újfajta, veszélyes fegyverkezési spirál fenyeget” – írta a szociáldemokrata (SPD) párt politikusa.
Az SPD egyik legtekintélyesebb néhai vezetője, a Nobel-békedíjas Willy Brandt kancellár úgynevezett új keleti politikájára – a Szovjetunió vezette kommunista táborral folytatott kapcsolatok normalizálására irányuló törekvésre – utalva hangsúlyozta: a konfliktusok mintázatai ugyan változnak, de állandó tanulság, hogy “mély árkok felett is meg kell próbálni hidat verni”.

A biztonság “nem nulla összegű játszma”, és Európában nem szabad tartósan az “egymás ellen megszervezett” biztonságra törekedni, hanem továbbra is keresni kell az “együttműködésen alapuló biztonság” lehetőségét – írta a német külügyminiszter.

Hozzátette:

a NATO a júliusi varsói csúcson megerősítette azt az 1967 óta érvényes alapelvet, hogy Oroszországgal kapcsolatban az “elrettentés és enyhülés” kettős stratégiáját követi.

A NATO jelenlétének a szövetség keleti határvidékén történő megerősítésére irányuló törekvéssel kapcsolatban kiemelte: “az elrettentés konkrét és mindenki számára látható”, de az együttműködésre is konkrét ajánlatokat kell tenni. Ezért kell “újraindítani” a fegyverzet-ellenőrzés ügyét – írta Frank-Walter Steinmeier, aki az utóbbi hónapokban már többször nyilatkozott békülékeny hangon Oroszországról. Például júniusban a NATO Anaconda-16 fedőnevű nagyszabású lengyelországi gyakorlatával kapcsolatban azt mondta: nem segíti a biztonság megőrzését, ha a NATO “kardcsörtetéssel” akarja demonstrálni, hogy megvédi kelet-európai tagjait az egyre magabiztosabb Oroszországgal szemben.

A CFE-szerződést 1990. november 19-én írták alá. Az eseményt az akkor létező két katonai tömb, a NATO és a Varsói Szerződés közötti megbékélésnek is tekintették. A szerződés előírásainak alkalmazására Moszkva már 2007-ben moratóriumot hirdetett, indokként a NATO fegyveres erejének növekedését nevezve meg, valamint azt, hogy a balti tagállamok nem csatlakoztak a megállapodáshoz.

Hazai gyártású rakétatípust teszteltek sikeresen Ukrajnában