Népszavazás-kezdeményezés Kárpátalja ügyében



A Nemzeti Választási Bizottság a Váradi Barna magánszemély által kezdeményezett országos népszavazási kérdés tárgyában – 8 igen és 0 nem szavazattal – a következő határozatot hozta:

karpatalja

A Nemzeti Választási Bizottság az „Akarja-e Ön, hogy a magyar országgyűlés csak abban az esetben iktassa a nemzeti jogrendbe Ukrajna teljes jogú Európai Uniós tagságát biztosító csatlakozási szerződésének elfogadását, amennyiben az ukrajnai Kárpátaljai terület (Zakarpatszka oblaszty), valamint kiemelten az ukrajnai Beregszászi járás (Berehivszkij rajon) területének lakossága, a népek önrendelkezési joga alapján, egy újabb hivatalos népszavazáson dönt a területi hovatartozásáról (Magyarországhoz vagy más államhoz való csatlakozás, önálló állam megalakítása, Ukrajnához való tartozás) és közigazgatási berendezkedését illetően népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra javasolt kérdés megfogalmazása bonyolult, az többszörösen összetett mondat, amely több tagmondatból áll.

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 490/2007. (XII. 18.) OVB határozatát helybenhagyó 70/2008 (IV. 30.) AB határozatában (továbbiakban: Abh.) vizsgálta az egyértelműség követelményét összetett mondatokból álló részkérdések esetében, és az Abh. megállapította az egyértelműség hiányát abban az esetben, amikor „két részkérdés közötti ellentmondás pedig abban ragadható meg, hogy a választópolgár nem tud egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni mindkettőre”
(ABH 2008 627, 632).

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező egyrészt a „az ukrajnai Kárpátaljai terület (Zakarpatszka oblaszty), másrészt „kiemelten az ukrajnai Beregszászi járás (Berehivszkij rajon)” területek lakosságának népszavazáson kifejtett akaratnyilvánításának megtörténtéhez kötné Ukrajna Európai Uniós csatlakozásának „nemzeti jogrendbe történő iktatását”. Mivel a Beregszászi járás a Kárpátaljai terület részének tekinthető, a választópolgár számára megtévesztő, hogy Szervező a kérdésben a „kiemelten” szó használatával milyen esemény megtörténtére kíván utalni.

Elképzelhető, hogy a választópolgár a Kárpátaljai területen megtartott népszavazással, mint Ukrajna európai uniós csatlakozásának Magyarország által támasztott feltételével egyetért, azonban nem kívánja a Beregszászi járás vonatkozásában a népszavazás eredményét kiemelten kezelni. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés a fentiek alapján értelemzavaró, mivel nem lehetséges a választópolgár számára, hogy a kérdésre egyértelműen igennel vagy nemmel válaszoljon.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kérdés szövegezése szerint a választópolgároknak egyrészt a kérdésben megnevezett területek esetében a területi hovatartozás, illetve a közigazgatási berendezkedés kérdésében tartott népszavazás, mint Ukrajna európai uniós csatlakozásának az Országgyűlés általi jóváhagyásnak feltételeiről kellene dönteniük.

Elképzelhető azonban, hogy a választópolgár kizárólag az egyik kérdésben tartandó népszavazás megtartását kívánja Ukrajna európai uniós csatlakozásának feltételévé tenni. Emiatt a Szervező által országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés ezen része is valójában több kérdést foglal magában, melyek külön-külön is megválaszolhatók lennének. A több részkérdésnek egy kérdésben való szerepeltetésével a választópolgároknak nincs lehetőségük azok között különbséget tenni és a kezdeményezésről részkérdésenként véleményt nyilvánítani, így a kérdés ezen okból sem felel meg az egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének.

A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a fentieken túl azért nem egyértelmű a kérdés, mert azt a látszatot kelti a választópolgárok számára, hogy az érintett területek lakossága korábban már népszavazás útján döntött területi hovatartozás tárgyában. Ezzel szemben a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy ilyen népszavazás megtartására nem került sor, az 1991-ben tartott népszavazáson kizárólag az érintett területek Ukrajnán belüli autonómiájával kapcsolatban fejthették ki a választópolgárok az álláspontjukat. A kérdés ezen okból megtévesztő a választópolgárok számára, így az nem felel meg az egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének.

A fentiekben leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani.

(A Nemzeti Választási Bizottság határozatát kivonatosan, szöveghűen adjuk közre)

forrás: KISZÓ