Nincs jogi akadálya annak, hogy a Nyugat elismerje “a Krím és Oroszország újraegyesítését”



Az ukrajnai helyzetet Lavrov “nagyon nehéznek” nevezte, hangoztatva, hogy a konfliktus rávilágított a meglévő euro-atlanti biztonsági rendszer válságára. Nehezményezte, hogy azt már sok éve lehetetlen megreformálni, noha Oroszország tett erre vonatkozó javaslatokat.

krim

Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem lát alternatívát az ukrajnai rendezést célzó minszki megállapodásokkal szemben, és az, hogy azokat nem hajtják végre, nem válik Kijev, Párizs és Berlin “dicsőségére”. Megítélése szerint Németország és Franciaország “furcsán viselkedik”, amikor az Oroszországgal szembeni szankciók feloldását a minszki megállapodások végrehajtásához köti, holott azokban “Oroszországról egyetlen említés sem esik”.

Álláspontja szerint nincs jogi akadálya annak, hogy

a Nyugat elismerje “a Krím és Oroszország újraegyesítését”, mert, mint mondta, az “a nemzetközi joggal teljes összhangban” történt.

A miniszter az ENSZ-közgyűlés egy 1970-es nyilatkozatára hivatkozott, azt állítva hogy Krím esetében a nép önrendelkezési jogát valósította meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy a dokumentum értelmében tiszteletben kell tartani az elhagyni kívánt ország területi épségét is, de az érintett ország ezt csak abban az esetben jogosult azt teljes mértékben fenntartani, ha mindenki számára szavatolja az önrendelkezés jogát, aki a területén él.

“Az ukrán állam megfosztotta a krími népet az önrendelkezés jogától”

– hangoztatta.

Lavrov szerint a Nyugat úgy menekül a krími és a koszovói helyzet összehasonlításától, “mint az ördög a tömjéntől”. Érvelése szerint a két esetet igenis össze kell vetni. Rámutatott, hogy a Szerbiából kivált területen nem tartottak referendumot és hogy a koszovói albánok ellen nem irányult fizikai fenyegetés.

MTI