A csehek és a szlovákok többsége nem kér otthonra NATO-támaszpontot



Csehország és Szlovákia lakosságának többsége ellenzi, hogy országaik területén NATO-támaszpontokat hozzanak létre, Magyarországon viszont ennél jelentősen kevesebben vannak ezen az állásponton – derült ki egy aktuális felmérésből, melynek eredményeiről a Sita hírügynökség számolt ma be.

A felmérést mindhárom országban ezer vagy annál több résztvevő megkérdezésével készítették idén február és július között a pozsonyi székhelyű Globsec megrendelése alapján. Utóbbi szervezet rendezi meg már 11. éve Pozsonyban az azonos nevű euroatlanti biztonsági fórumot. A felmérés eredményeit pozsonyi sajtótájékoztatójukon a Globsec munkatársai, illetve Olga Gyárfásová, a Közéleti Kérdések Intézetének (IVO) elemzője és Jakub Janda, az Európai értékek nevet viselő cseh elemzőközpont igazgatóhelyettese ismertették.

A felmérés szerint azt, hogy országukban NATO-támaszpontokat létesítsenek, a felmérésben szereplő három ország (Csehország, Szlovákia és Magyarország) közül Csehországban ellenzi leginkább a lakosság: ott a megkérdezettek 56 százaléka utasított el egy ilyen lehetőséget, míg Szlovákiában az így vélekedők aránya 55, Magyarországon pedig 34 százalék volt.

A megkérdezettek jelentős része mindegyik országban úgy vélekedett: országuk számára jobb megoldás lenne függetlennek lenni, mint a NATO tagjának. Ezt a véleményt a szlovákok 47, a csehek 39, a magyaroknak pedig a 30 százaléka vallotta magáénak. A NATO-tagságot jónak tartók aránya mindhárom országban alatta maradt az ötven százaléknak, ugyanakkor az azt teljesen elutasítók aránya Szlovákiában 20, Csehországban 17, Magyarországon pedig 6 százalék volt.

A felmérésben részt vevő szlovákok és csehek többsége kifejezetten negatívan ítélte meg az Amerikai Egyesült Államok szerepvállalását Európában, illetve a világban. Ezen a véleményen Szlovákiában a megkérdezettek 59, Csehországban pedig 51 százaléka volt; Magyarországon az így vélekedők aránya 39 százalékot tett ki. Azt a nézetet, hogy Egyesült Államok az észak-atlanti szövetséget a kisebb országok irányításának eszközéül használja, Szlovákiában a megkérdezettek 61, Csehországban 58, Magyarországon pedig 39 százaléka osztotta.

Felmérték az európai uniós (EU-) tagság aktuális lakossági támogatottságát is. Kiderült, hogy az elmúlt évek során jelentősen visszaesett az EU-tagság támogatottsága a három országban. A hagyományosan erősen uniópárti szlovákok körében 2010-ben az uniós tagságot még a lakosság 68 százaléka támogatta, de arányuk azóta 52 százalékra esett vissza. Az EU-tagságot jónak tartók aránya az idén a három ország közül Magyarországon volt a legmagasabb, 54 százalékos. Az uniós tagsággal Csehországban voltak elégedettek a legkevesebben, ott csupán a megkérdezettek 32 százaléka tartotta jónak.

(mti)