Orosz-Kínai közös hadgyakorlat kezdődött



Nyolcnapos orosz-kínai haditengerészeti gyakorlat kezdődött hétfőn a Dél-kínai-tengeren. Liang Jang, a kínai haditengerészet szóvivője arról tájékoztatott, hogy a Joint Sea-2016 fedőnevű hadgyakorlaton hadihajók és tengeralattjárók, harci repülőgépek és helikopterek, illetve kétéltű járművek vesznek részt mindkét ország hadseregéből.

kinavsorosz

Egyebek mellett védelmi és mentési feladatokat, tengeralattjárók elleni hadműveleteket fognak végrehajtani, míg a tengerészgyalogság lőgyakorlatot és partraszállást is végez.

A szeptember 19-ig tartó közös hadgyakorlat része a kínai-orosz “átfogó stratégiai koordinációs partnerség megszilárdítását és fejlesztését, a baráti és gyakorlati együttműködés elmélyítését” szolgáló éves programnak. A mostani immár az ötödik 2012 óta.

A múlt hónapban a kínai védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy a hadgyakorlat nem irányul senki ellen sem. Hírügynökségek ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet arra, hogy a Dél-kínai-tengeren számos olyan kis sziget és zátony van, amelyek hovatartozása vitatott, és egyszerre több térségbeli ország tart rájuk igényt.

A szóvivő nem közölte, hogy

a mostani hadgyakorlatot a Dél-kínai-tenger mely részén tartják meg.

A tavalyit két szakaszban bonyolították le: először májusban a Földközi-tengeren, augusztusban pedig a Nagy Péter-öbölben, a Clerk-foknál és a Japán-tengeren gyakorlatozott a két ország haditengerészete.

A Dél-kínai-tenger szigetvilága és térsége folyamatosan vita tárgyát képezi. Peking történelmi alapon igyekszik a területek feletti rendelkezésre jogot formálni. Azt állítja, hogy az 1970-es években “néhány ország” törvénytelenül foglalt el több tucat zátonyt, illetve szigetet, s emiatt keletkeztek a területi viták. Az Egyesült Államok korábban különböző csatornákon többször is kifejezésre juttatta, hogy nincs ínyére Peking határozott fellépése a térségben, és azt hangoztatja, hogy ragaszkodik a szabad hajózhatóság nemzetközi jogához.

MTI nyomán