Orosz-Kínai közös hadgyakorlat kezdődött



Nyolcnapos orosz-kínai haditengerészeti gyakorlat kezdődött hétfőn a Dél-kínai-tengeren. Liang Jang, a kínai haditengerészet szóvivője arról tájékoztatott, hogy a Joint Sea-2016 fedőnevű hadgyakorlaton hadihajók és tengeralattjárók, harci repülőgépek és helikopterek, illetve kétéltű járművek vesznek részt mindkét ország hadseregéből.


Egyebek mellett védelmi és mentési feladatokat, tengeralattjárók elleni hadműveleteket fognak végrehajtani, míg a tengerészgyalogság lőgyakorlatot és partraszállást is végez.

A szeptember 19-ig tartó közös hadgyakorlat része a kínai-orosz “átfogó stratégiai koordinációs partnerség megszilárdítását és fejlesztését, a baráti és gyakorlati együttműködés elmélyítését” szolgáló éves programnak. A mostani immár az ötödik 2012 óta.

A múlt hónapban a kínai védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy a hadgyakorlat nem irányul senki ellen sem. Hírügynökségek ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet arra, hogy a Dél-kínai-tengeren számos olyan kis sziget és zátony van, amelyek hovatartozása vitatott, és egyszerre több térségbeli ország tart rájuk igényt.

A szóvivő nem közölte, hogy

a mostani hadgyakorlatot a Dél-kínai-tenger mely részén tartják meg.

A tavalyit két szakaszban bonyolították le: először májusban a Földközi-tengeren, augusztusban pedig a Nagy Péter-öbölben, a Clerk-foknál és a Japán-tengeren gyakorlatozott a két ország haditengerészete.

A Dél-kínai-tenger szigetvilága és térsége folyamatosan vita tárgyát képezi. Peking történelmi alapon igyekszik a területek feletti rendelkezésre jogot formálni. Azt állítja, hogy az 1970-es években “néhány ország” törvénytelenül foglalt el több tucat zátonyt, illetve szigetet, s emiatt keletkeztek a területi viták. Az Egyesült Államok korábban különböző csatornákon többször is kifejezésre juttatta, hogy nincs ínyére Peking határozott fellépése a térségben, és azt hangoztatja, hogy ragaszkodik a szabad hajózhatóság nemzetközi jogához.

MTI nyomán