Orbán Viktor szerint Magyarországot becsapták



A migránsok kötelező befogadását előíró kvóták ügyében egész Magyarországot becsapták egy bonyolult európai jogalkotási rendszerben – mondta Orbán Viktor a bécsi migrációs csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón.

A magyar kormányfő szerint egy új európai védelmi vonal kijelölését tartalmazó vészforgatókönyv kidolgozására van szükség arra az esetre, ha bármilyen okból ellehetetlenülne az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás. A találkozón Angela Merkel német kancellár is ott volt.

A magyar kormányfő szombaton, a bécsi migrációs csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, “rászedtek, kicseleztek és becsaptak a miniszterelnöktársaim”. Hangsúlyozta, az Európai Tanács “késhegyig menő viták” után kétszer is írásban döntött arról, hogy a kvótarendszer csak önkéntes lehet, ezzel szemben az Európai Bizottság később mégis megindított egy ezzel ellentétes jogalkotási folyamatot, ami átment az Európai Parlamenten, és bekerült a miniszteri tanács elé, a javaslat elfogadásához pedig ebben az esetben már elég volt a minősített többség, így Magyarország egyedül nem akadályozhatta meg azt.

“Egyszer becsaptak minket, ha hagyjuk, hogy becsapjanak minket, akkor becsapnak még egyszer” – mondta Orbán Viktor, majd kiemelte, el kell menni, és népszavazással kell megmutatni, hogy nem lehet az unióban kijátszani egy országot csak azért, mert kisebb, mint a nagyok.

Orbán Viktor kérdésre válaszolva kijelentette: a kvóta meghívás, helyette Európának világosan ki kellene mondania, hogy nem fogad több illegálisan érkező migránst. “Erre vonatkozóan is hoztunk egy döntést, és Magyarország a kvótát ezen a szemüvegen keresztül szemléli” – mondta.

„Egyszer ki kell mondani az áment”

 

Arra a felvetésre, hogy egy sikeres kvótanépszavazás esetén lesz-e alkotmánymódosítás, azt válaszolta a miniszterelnök, hogy a referendum után “megfelelő szintű” tanácskozásokat fog tartani a közjogi következményekről. Úgy fogalmazott, ebben a kérdésben egyszer kell kimondani az áment, és az utána úgy van. “És nekünk, politikusoknak az a dolgunk, hogy ha a nép kimondta, akkor azt rögzíteni kell olyan jogi formában, hogy azt onnan kimozdítani többé ne lehessen” – tette hozzá.

Orbán Viktor a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóján sikerként értékelte a résztvevők egyetértését abban, hogy a migránsok nyugat-balkáni útvonalát továbbra is zárva kell tartani. A miniszterelnök szerint ugyanakkor kudarcnak tekinthető, hogy nem kaptak választ arra, Görögország mikortól lesz képes lezárni déli határát.

Kiemelte, ez felveti annak kérdését, hogy akkor hol van Európa azon külső határa, amely még megvédhető. A magyar miniszterelnök szerint egyesek erre azt a választ adják, hogy nincs szükség ilyen védelemre, mert a török-EU-megállapodás nem engedi megismétlődni az egy évvel ezelőtt történteket.

Ezzel szemben mások, köztük Magyarország úgy gondolják, szükség van egy vészforgatókönyvre, mivel nem lehet kizárólag ebben a megállapodásban bízni, például azért sem, mert Törökországban nemrég puccsot kíséreltek meg – érvelt Orbán Viktor. A migránsok megindulásakor már késő lesz kapkodni – tette hozzá. A miniszterelnök tájékoztatása szerint a résztvevők nem jutottak egyezségre a javaslatáról, ezért további tanácskozásokra lesz szükség.

Egy kérdésre válaszolva Orbán úgy fogalmazott: a Balkán esetében a védelmi vonalra az első lehetőség a macedón-görög határ, a második a szerb-macedón, a harmadik pedig a magyar-szerb határ. “Van egy ötlet Ausztriában, az a negyedik lehetőség, az nekünk nagyon fájna, hogy a védelmi vonal Ausztria és Magyarország között van. Azt mondom az osztrák barátainknak, hogy nem érdemes Ausztria és Magyarország közé kerítést építeni, inkább együtt menjünk le a szerb-magyar határra, és ott együtt védjük meg Magyarország déli határát” – mondta Orbán.

Igazságosabb pénzelosztás

Orbán beszélt arról is, hogy Magyarország azt kéri az Európai Uniótól, növelje meg és igazságosabban ossza szét a migráció kezelésére szánt forrásokat az érintett országok között. Apénzt mindig Olaszország és Görögország kapja,miközben Bulgária, Macedónia és Szerbia “szégyentelenül kis összeget” kap – mondta Orbán. Ezért kérte, hogy az utóbbi három országnak adjanak több forrást. Többször is kiemelte, hogy Magyarország viszont, amelynek eddig csaknem 500 millió euróba (150 milliárd forint) került a határvédelem, egyetlen eurót sem kért az EU-tól.

Az Angela Merkel német kancellár álláspontját firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta: a német álláspontban szerinte nincs semmilyen változás, a németek továbbra is hisznek abban, hogy “a kvóta egy értelmes dolog”. Hozzátette, a magyar álláspontban sincs változás: meg kell védeni a határt.

További kérdésekre válaszolva a miniszterelnök kijelentette, Magyarország nem azért lépett be az unióba, hogy kilépjen, az EU legnagyobb támogatottságát pedig a sok vita ellenére is Magyarországon mérik. “Negyven év szovjet megszállás után könnyű hinni Európában” – fogalmazott.

Merkel látja az előrelépést

A találkozón Angela Merkel Németország további segítségét ígérte Görögországnak és Olaszországnak a menekültválságban. A kancellár azt mondta, hogy lát előrelépést az illegális bevándorlás elleni harcban. Az egy évvel ezelőtti helyzethez viszonyítva nagyon sokat értünk el – tette hozzá.

“Az kell hogy legyen a célunk, hogy megállítsuk az illegális bevándorlást, amilyen széles körben lehetséges” – hangoztatta. Görögországnak és Olaszországnak további segítséget ígérve kijelentette, hogy Németország ezekből az országokból több száz migránst fog havonta átvenni.

mti